Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

Pro A generosus dominus Nicolaus Kaldi cum constitutione procuratoria sufficienti proponit, hogy ezen fölliül megh neuezet officialisra az I-knak

a regy nehestelleszek leuen, igyenetlenszéghben eltének, kj myaZ az eö Naga dolghaj szokszor izben halladekot uetZ.

2 Es ugian nem akariak az I-k pro officiali ismerni az A-t,

0 meljnek okat agyak az I-k, monduaw : myuel eöket szidalmazna az A es nem maga czak, hanem feleszegeis, Anna aszom/. Melj dolgot es igienetlenszeget az io emlekezeteö archiabbas uram, Hemelrajch Georgi

3 uram convocatus arbiter urajmekaZ componalni akaruan, Morocz Farkas, Posony uarmegie uice ispanj uram ielen létében annis superioribus succubuit pars in causam attracta et officialem A deprecata est tota civium communitas. Et insuper iuxta deliberationem per eosdem dominos arbitros iidem I convicti extiterunt. Valtozuan az uraszagh, ualtostatot az akaratt is az emberekben, es annira jut az igenetlenszegA az A es I-k kőzött, hogy tellieszegeszew conspiraluan az I-k, nem akaruan az A-t ispánnak recognoscalm. Es szemereis uetetet az A-nak, myuel az colonusok le uontak uolna az tístet rola, holott az földes ur ez ideigh regi szolghalottiaban megh tartota. Most immár uiobban, ha iniurialtatanak az I-k az A-tol, io bizonitas alaZ eleö aluan, proponalyak. Azert conuocalta eö Naga mostani arbiter urajmekat, hogj iuridice reuidealuan ezen differentiat, deliberaljonak eö kmek. Protestando nihilominus de gravissima iniuria sibi per ipsos I illata, peteret iudicium. In personis I, qui procuratores constituerunt, egregius dominus Joannes Jagositt, cum praemissa solenni protestatione, ne videatur in praetensum A eiusque acquisitionem quovismodo consentire ;

4 az feölljül megh iratot actiora nem tudnak egiebeZ az I-k mostan felelni, hanem czak ezen dolgokból ragazkodnak az I-k mostani archiabbas uram eö Naganak niutatot supplicatioiokhoz. Protestaluan mind azon által azon, miuel hogy az A az minemeő iniuriosum uerbumokaZ es gialazatos szokaZ szollot az biro es falubeli polgarszagh ellen, mint hogi azokat az szokaZ nem oly idegen emberek eleőtZ tete es pronuncialta az A, az kjk eleőtt az I-k tudomant tehetenek uolna.

5 Az okaerZ készek az I-k keőzűl az falubeli biro es Timar Geőrgi/ s Hotka János mingiarost megh esküdni az A ellen, hogi eök hallotak azokat az gialazatos szokaZ az falubeli biro es polgárok ellen mondattni az A-tol. Az okaert kjuanniak megh oluastatni az I-k az urnák eö Naganak be adot supplicatioiokaZ es hiteket be uenni az megh neuezet szemeljeknek, az A ellen mindenik I magán, magaw marastszagot pronuncialtatny.

6 2 Halasztást szenvedtek. 3 Himmelreich György főapáti kormányzó 1637-ben halt meg. 4 Nehogy úgy lássák, mintha az „állítólagos felperest", vagyis a perindítás és a kereset jogosságát bármi tekintetben elismernék. 5 Nem idegen, tehát az egész falu ellen indított perben érdektelen személyek előtt tette, akiket az alperes falu tanúként felhasználhatott volna. 6 Az alperesek azt kívánják, hogy a nevezettek eskü alatti vallomását vegye ki a bíróság, s a felperest mindegyikükkel szemben külön-külön marasztalja el. a A dőlten szedett betűk után az eredetiben vessző van. b Az eredetiben itt pont van.