Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

már utaltunk — még kíméletlenebb szigorral alkalmazta a gazdaságon kívüli kényszert, s eszközeiben még kevésbé volt válogatós, mint a világi urak. — Bizonyára ugyanezekkel a viszonyokkal, a nép s a földesúri hatóság éles szembenállásával kapcsolatos, hogy a megmaradt jegyzőkönyvekben igen kevés a jobbágyok egymás közt folytatott pere. A parasztok a falu színén intézték el jogi vitáikat, ritkán vitték tovább azokat az úriszék elé, a falu bíráskodásának tehát itt alig maradt emléke.

6 A közölt perek eredeti szövegei a bencés főapátság rendi levéltárában Pannonhalmán találhatók a „Naplók, O. sorozat, a/4." és „a/5." jelzetű kötetekben, illetőleg — 160, 180, 183—186. sz. pereink szövegei — uo. az „Acta antiquiora" sorozatban, a megfelelő dátumok alatt. Az „O. a/4." jelzetű kötet címe: „Judicia sedis dominalis de anno 1647. usque 1701.," az „0. a/5." jelzetűé pedig: „Protocollum sedis dominalis archiabbatialis ab anno 1616. 6. Octobris usque 1679." A két kötet ép állapotban maradt fenn; perszövegeink az eredeti fogalmazványról készült tisztázatok, aláírások nélkül. Minthogy a köteteken belül a protokollumok időrendje nem egészen pontos — a két kötet anyaga egyébként is ölelkezik — az egyes szövegek után a vonatkozó oldalszámot mindig feltüntetjük. Az „Acta antiquiora" külön idézett számú eredetijei egyetlen per vagy ülés jegyzőkönyvét tartalmazzák. A 160. sz. alatt közölt jegyzőkönyv a falu színén kelt, fellebbezés folytán került az úriszék elé, ahol annak ítéletét is rávezették. 6 A parinonhalmi főapát úriszékével, az előtte folyt perekkel stb. részletesen foglalkozik Molnár Szulpicz: i. m. IV. k. 225—240. 1. Molnár úgy véli, hogy a jobbágy az úriszék ítélete ellen fellebbezhetett a megyéhez, ő is elismeri azonban, hogy az 1615— 1701. évekből átvizsgált mintegy 400 perben a fellebbezésre egyetlen példát sem talált. (E tárgyról 1. kiadványunk bevezetését.)