Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

IV JÁNOSHÁZI URADALOM Az uradalom központja eredetileg a Veszprém megyei Somlyó vára volt, s csak ennek pusztulása után, a XVII. századtól váltotta azt fel a Vas megyei Jánosháza. Ettől az időtől kezdve, tárgyalt korszakunkon végig, a jánosházi várban tartják az úriszéket, egy kivételével összes közölt per jegyzőkönyveink itt keltek.

1 A várbirtok a XVI. században vétel útján került a Veszprém megyei Choron család kezére. Devecseri Choron János halála után két leánya, Margit és Anna osztoztak a jószágon. Margit Nádasdy Kristóf felesége lett és kezével az uradalom fele a Nádasdyakra szállott. A Nádasdy-rész egyik fele, tehát a teljes birtok negyed része, később is a család kezén maradt, a másik negyedrészen, a Nádasdyak lbányágának vonalán, a Gersei Pethő, majd a Telekesi Török és a Viczay családok örökösödtek. Choron János említett ifjabb leánya, Anna, Balassa Istvánhoz ment feleségül, és e házassággal az uradalom másik fele a Balassa család, majd leányági leszármazás révén a Gregoróczi és Zombori Lippay családok birtokába jutott. Az 1611—1635. évkort felölelő perjegyzőkönyveink korszakában tehát, a fentiek szerint, Jánosházát a Nádasdy, Gersei Pethő, Telekesi Török, Viczay, Balassa, Gregoróczi és Zombori Lippay családok birtokolták. Az uradalomban részes családok dominiumukat közbirtokkónt használták, igazgatására maguk közül „principális director"-t választottak, aki egyben „motor causarum", azaz neki kell az úriszék tartásról, a földesúri jogszolgáltatásról gondoskodnia.

2 E tisztséget a XVH. század első negyedében hosszú ideig Nádasdy Tamás viselte, utána Telekesi Török János, majd Zombori Lippay Gáspár következtek. Az általuk összehívott úriszék valamennyi birtokos közös jogszolgáltatási fóruma : az uradalom összes jobbágyaira itt láttak törvényt. A perekben ehhez képest vagy egyetlen földesúr — valamelyik közbirtokos — vagy többen közülük együttesen szerepelnek felperesként, mindegyik mint dominus magistratus.

3 Az 1611—1635. években az említett három direktoron kívül Gregoróczi Péterné, Balassa Borbála, Gersei Pethő Mária, továbbá Nádasdy Tamás Özvegye, Gersei Pethő Zsuzsanna ós Nádasdy László közbirtokosok fordulnak elő felperesként. Az uradalomnak a közölt perszövegekben említett helységei az akkori Zala, továbbá Vas és Veszprém megyék területén feküdtek. Zala megyéhez tartoztak : Apáti (Kisapáti, ma Veszprém m.), Dabronc (ma Veszprém m.), 1

A Jánosházán kívül tárgyalt ügy 145. sz. perünk, melynek jegyzőkönyve Ságon kelt. 2 A jánosházi úriszék jegyzőkönyveit. tartalmazó perkötet (jelzetét 1. fent, e bevezetés végén) 29. és 31. 1. szerint címe: magistratus et principális director bonorum. 8 Pl. Lippay Gáspár úriszékén közösen perelnek maga Lippay és Török János. L. perkötet 46. 1.