Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
parte absolualtatik et causa condescendit, mert annak maas szokot bwntetese d vagyon. Az mi peniglen az lada fel teörest ű es az benne valo morhaknak el lopását illeti, nem elegendő az I feleleti, hanem miért hogi directe ad propriam personam tendál az proposita actio, respondeat directius. I nlterius, audita deliberatione, cum protestatione negat et ad caput. Procurator domini A: non, 3 sed petit iudicium iuxta vires trium litterarum inquisitoriarum. Deliberatum est : Miuelhogy az I az második actiot, ugy mint az lada fel teöreset es abban leuő morhaknak ell lopását tellyessegessen tagadgia, ugy hogi w d abban ártatlan es bwntelen/ es sem hire sem tanacza ninczen es nem let volna benne, az dominus magistratus nem tartozik acceptalny az iuramentomotth, hanem az I iuxta iuridicam in his casibus observationem mához harmiczad napon, itth ez helyben, az itth valo uarbeli fő porkolábok elöt tartozik magát megh mentenny es eskwdny vigesimo quinto se nobilibus honestae famae et conditionis hominibus meraeque nobilitatis titulo fungentibus. In persona Veliczanecz aliter Rade Joannes Kolthay I : negat et cupit probari per A. Procurator domini A : non, sed petit iudicium. Deliberatum est. Simili modo, tricesimo die a praesenti die computando, mentse megh magát es eskwdgiek d megh huzad magaual parasztockall, de iambor es tisztességbeli szemelyeckeM az zolonoky varbare az ot valo varbely fő porkoláb előt. Az mi peniglen az Mauricz Matet illeti, miuelhogy az w^ vétke az ket első I mentsegekbwll auagi fel szabadulasokbull all, annak az w d teőruenye marull ell haliad ad futurum iudiciorum terminum, az mely helyben ennekutanna w Naga teöruenieket szolgaitat. O. Lt. Batthyány c$. körmendi lta, C. IX. Űriszéki iratok. Németújvár, 1613. júl. 18—19. jkv. 1—3. I. 130. 1613 július 18, Németújvár A földesúr egy nemesasszony használatára átengedett rétjének lekaszálása miatt "perel egy — joghatósága alatt álló — agilist és egy jobbágyot. Az agilis magát nemesnek mondva, tiltakozik az úriszék illetékessége ellen, s csak a rétet haszonélvező asszonnyal hajlandó perbeszállani. A két fél ügyvédjének hosszas vitája után az úriszék az alperest nemességének tanúkkal vagy okmányokkal leendő bizonyítására utasítja, ami ellen mind a felperes, mind az alperes óvást emel. A jobbágyra nézve nem hoznak döntést. * Causa domini magistratus ut A contra agilem Gregorium Franczicz 3 A földesúr ügyvédje nem vállalja, hogy a vádlott fejére esküdjék („ad caput")d w = w 19
