Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

A földesúri jogszolgáltatás szervezete Németújvárban is az uradalom kormányzásának rendjéhez igazodik, megvan itt is minden igazgatási egységnek a maga bírói fóruma, a falu színétől az egész uradalom legfelsőbb jogszolgáltatási szervéig, az uriszékig. Bár e fórumok hatásköre elvileg, utasítás szerint a Batthyány család összes uradalmaiban egyezik, a földesúri jogszolgáltatás tehát Németújvárott a Szalónaknál már közelebbről megismert bíráskodási rendszerrel lényegében azonos, a gyakorlatban, a fennmaradt peranyagban mégis figyelemreméltó eltérések mutatkoznak. E különbségek már a legalsóbb fok, a falusi bíróság hatáskörénél feltűnnek. 1613-ban pl. Strém falu előtt gyilkossági ügyet tárgyalnak, melyben a vádat a megölt jobbágy özvegye képviseli, és azítéleta perbefogottat negyvenketted magával leteendő tisztító esküre utasítja.

2 Ugyanebben az évben Nómetújvár mezőváros bírósága ,,az úr által eléje utalt" tolvajlási ügyben nemes ellen hoz marasztaló ítéletet.

3 A németújvári uradalomban tehát az alsó, helyi ítélkező szervek még a Szalónakon látott szokatlanul széles hatáskörnél is lényegesen nagyobbal rendelkeznek; hatáskörük — peranyagunkból — a városi fejlődés során előre haladt Pápa bíróságáéhoz hasonlítható.

4 Más természetű a különbség a ,,kántor"-nál, az úriszék itt is megtalálható alsó tagozatánál. Míg a szalónaki uradalom kántortörvényein ismételten foglalkoznak főbenjáró ügyekkel, az újvári uradalom tartományi kántorain — ahol megyei bizonyságok szintén nem vesznek részt — ilyen per nem szerepel. E tekintetben tehát a kántor és az úriszék hatásköre itt egyértelműen elválik egymástól, mert főbenjáró perekben csak az úriszék dönthet. További különbség, hogy ebben az uradalomban a tartományi kántort minden vidéknek külön tartják, a tartomány székhelyén. E mellett legfeljebb két tartomány részére egy helyen és egy időben szolgáltatott kántor fordul még elő elvétve,

5 de három vagy éppen mind a négy vidék együttes kántora sohasem szerepel. Az egész uradalom felett illetékes legmagasabb fórum az úr széke. A németújvári úriszék a ránk maradt perjegyzőkönyvek szerint csak szabályszerű összetételben ítélkezik, azaz ülésein mindig részt vesznek megyei hites személyek : alispán, szolgabíró, esküdtek stb. Az úriszék másik, megyei bizonyságok nélkül ítélkező formájára, mellyel Szalónaknál és Körmendnél gyakran találkozunk, itt — legalább a rendelkezésre álló peranyagban — nincs példa. Végül rá kell mutatni még egy, nem lényegtelen perrendi különbségre, mely a fellebbvitel tekintetében mutatkozik. Bár a fellebbezés szabályszerű útja az alsó fórumoktól ebben az uradalomban is a tartományi kántor és onnan az úr széke,

6 mégis több adat van rá, hogy a falu színe és a város széke ítéleteit — a kántor megkerülésével — egyenesen az úr székéhez terjesztették fel végleges ítélethozatalra.

7 2 Uo. C. IX. Úriszéki iratok, Németújvár. 1613. júl. 18—19-i jegyzőkönyv, 61—62.1. Az irat palliumán ez áll: „Causa tendit ad criminalitatem, agiturenim ratione homicidii." Az elsőfokú ítéletet a kántor is helyben hagyta. Az úr széke ugyan nóvumot adott, de a vádlottat az ügy eldőltéig bilincsbe verette. 3 Uo. 71—75. 1. Ezt a pert egyenesen az úr székére fellebbezték, amely azt, nemes vádlottról lévén szó, ezúttal — kivételesen — áttette a vármegyéhez. 4 L. a VII. fejezet bevezetését. 6 135. sz. perünk pl. a „német és horvát vidék között" Németújváron tartott kántortörvény tárgysorozatán szerepelt. 6 L. pl. a 2. jegyzetben idézett pert. 7 L. pl. a 133. sz. a. közölt-, s a 3. jegyzetben idézett nem közölt pert. 17 űriszék