Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
A közölt perjegyzőkönyvek fele tartományi kántoron, fele az úriszéken kelt. Minthogy a földesúri jogszolgáltatás e két fokozatát a jegyzőkönyvek alapján világosan el lehetett különíteni, a regesztákban, magyarázó jegyzetekben s a szövegközi bejegyzésekben az eljáró fórumot mi is megkülönböztettük, s az adott eset szerint úriszéket, illetőleg kántortörvényt írtunk (ez utóbbi esetben a tartomány megjelölése nélkül, ami a helynevekből úgyis megállapítható). — Olyan ítélet, melyet helyi bíróság hozott, s fellebbezés útján került magasabb fórum elé, kettő található közlésünkben. A németújvári uradalom ránk maradt peranyaga nagyobbrészt polgári ügy, jobbágyok egymás közötti magánjogi pereskedése. A kisebbik rész bűnügyek és úrbéri perek között oszlik meg. Ennek az aránynak megfelelően közlésünknek kb. fele szintén polgári tárgyú, a többi úrbéri és büntető per. Rajtuk kívül egy, a tartományi kántoron készített árva-összeírást is publikálunk, mint a kántor peren kívüli ügyekben való eljárásának dokumentumát. A felhasznált perszövegek — eredeti (aláiratlan) jegyzőkönyvek — a Batthyány családnak az Országos Levéltárban őrzött körmendi levéltárában ,,C. IX. Úriszéki iratok, Németújvár" jelzet alatt találhatók. Közöttük egyegy kántorról vagy úriszékről készült protokollumok is-vannak, nagyobb részük azonban több ülés peranyagát tartalmazó füzet. Szövegük néhány esetben elhalványult, nehezen olvasható, egyes lapjaik sérültek, szakadozottak. — A fellebbezéseket, mint más uradalmaknál, vagy külön lapon — az elsőfokú tárgyalás teljes szövegével — küldték fel a magasabb fórumokhoz, vagy élő szóban adták ott elő. Az előbbi esetben a felülvizsgálat eredményét, esetleg mind a két felsőbb fórum ítéletét az alsófokú bíróság jegyzőkönyvére vezették rá, az utóbbi esetben az elsőfokú ítéletet tartalmilag építették bele a felülvizsgáló bíróság (kántor vagy úriszék) jegyzőkönyvébe. 8 8 L. a 2. jegyzetben id. helyen, pl. 1607. márc. 7. jkv. „1. törvény", 1609. jún. 13jkv. „Prima causa" stb.
