Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

III NÉMETŰJVÁRI URADALOM Az ország nyugati határszélén elterülő hatalmas uradalmat II. Lajos király adományozta 1524-ben Batthyány Ferencnek, a nagy birtokszerzőnek, s ettől az időtől évszázadokon keresztül a Batthyány család birtokolta. Székhelye, Nemetújvár, egyben központja lett s a XVI. században igazgatási centruma volt az egyre gyarapodó, már országrésszel felérő Batthyány-uradalmaknak. Közölt pereink időszakában, 1588—1623. között, a németújvári földesúr és egyben jogszolgáltató magistratus Batthyány Ferenc királyi főlovászmester, a dunántúli részek főkapitánya. Az uradalom 1576-ban 66 helységet egyesített magában, 2103 úrbéres családdal, tehát legalább 10.000 lélekkel.

1 E helységek mind Vas megyében feküdtek és ma — az egyetlen Szentpéter kivételével — Ausztriához tartoznak. Közülük pereinkben az alábbiak fordulnak elő : a „Strémi tartomány "-ból Büks (Németbükkös — Deutsch Bickling), Samar (Zsámánd — Reinersdorf), Sároslak (Nagysároslak—Moschendorf), Strém (Strem), Szentkút (Heiligenbrunn) ; az „őrségi tartomány"-ból Szentpéter (Őriszentpéter) ; a „Horvát vidék"-ről Bónya (Bányácska—Steingraben), Jezero (Kisvaskút — Eisenhüttl) ; a „Német vidók"-ről Bocksdorf (Baksafalva — Bocksdorf), Bort (Rábort — Rauchwart), Hidegkút (Némethidegkút — Deutsch Kaltenbrunn), Keresztúr (Rábakeresztur — Heiligenkreutz im Lafnitztal), Kismedves (Felsőmedves — Kleinmürbisch), Nagymedves (Alsómedves -—Grossmürbisch), Németújvár (Güssing), Noistift (Újtelep — Neustift bei Güssing), Olbendorf (Óbér —Olbendorf), Övár (Pinkaóvár — Burg), Pónic (Punitz), Poppendorf (Patafalva — Poppendorf), Szentmiklós (Várszentmiklós — Sankt Nikolaus), Újhegy (Neuberg). — Rajtuk kívül a szalónaki uradalom egyes tartozékai : Csatár, Csejke, Nagynarda, Petersdorf, Rohonc, Sámfáivá és maga Szalónak is szerepelnek a németújvári peranyagban. (Okát 1. az I. fejezet bevezetésében.) Az uradalom igazgatása a Batthyányak többi nagy birtoktesteihez hasonló tagozódást mutat. Négy kisebb egységre, ,,tartomány "-ra, ,,vidék"-re oszlott : a már említett strémi és őrségi tartományokra, valamint a horvát és német (más szóval újvári) vidékekre, melyeket „sáfárság"-oknak is neveztek. Az uradalom élén az udvarbíró állott, az egyes tartományok igazgatását az alája rendelt sáfárok intézték, a falvak rendjére pedig a sáfároktól függő bírák és elöljárók ügyeltek fel. E funkcionáriusok hatásköre teljesen megegyezik .azzal, amit a szalónaki uradalom bevezetésében már részletesen ismertettünk. 1 O. Lt. Batthyány cs. körmendi Ita. Urbáriumok 2. sz. — A fenti számban nincsenek benne az uraság szolgálatában állók, az uradalom területén élő nemesek és más adómentes elemek.