Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

iuris sine omni, sem teoruenhez nem kert he soha en tulem, sem magamath soha megh nem talalth felőle, hanem el vegezeth maga gonoz szan szandekabul el vonta es vitte teoleo, eo magath szidalmazta leiekkel, hazára menth eg nehanzor. Mely louakath en chiak ad tempus

4 attam volth az iobbagynak. Azerth azt kiuanom, hog az teoruen en nekem megh itellie az louakath, it vannak az eo Naga varosába. Az poenaiathjs kiuanom, a kith chelekedeth, annak feoleotteo az magam es jobbagiom karath kiuanom ; diaerth fel nem vettem volna, merth az vtha ehetetlen

5 az en iobbagiom, koldussá leth miatta. Aliud est, hog; eg jobbagíomnak fiath, Szeles Imre fiath, Szeles Gyurkoth,

6 kynek mast 7 eszthendeie multh el, az battia hittete, hog azt szabó myre adgya, s nem atta. Azt kiuanom, hog az szolgalattiath megh adgya, fl. 32, az szolgalattia anni lehetne. I dicit,

7 hogy az eo kiuansaganak semmi hele ninchen, oka ez, hogy az à 2 személy, az a leanzo es férfi gyermek, attioktul es anníoktul arua feoueZ es gond uiselethlensegh alath marattanak el, magokkal io thehetetlenek voltának, senki akkor gond viselesekul otalma ala nem vette az aruakath. Latuan en, veér atiafi leuen, az aruoknak nyomorúságos allapattíokath, hozzam vettem es gond viselésem alath az magam tulaidonabul, keoltsegemmel tartottam eoketh. Ezek vtaw az leanzoth, mikor Isten férnek parancholta ;

8 ezek vtan az férfi gyeimek en hozzam atta magath szabad es io akarattiabul, vg mynth battiahoz. Nem vg mynth szolga, mynth atiafi. Es az en eochem keozeoth es en keoztera vg, annira való eggiessegh volt, eg aranth való kereseten voltunk, ho£ ha az Isten elthette volna en nálam touab, hat h az en morham o ra eggjaranth szalloth volna aual, ha gyermekim lettének volna. Merth azt en flu

9 vettem volth hozzam. Ez â lo penigh vemhestul ennek az en eochemnek tulaidona volí. Merth megh mikor az eo neuerie ferhez ment, meegh akkor megh osztoztanak, es myndent ez neuerienek engedeth, boriusth tehenth, egieb feleíeth. Chlak hog ez az lo megh akkor maga volth, ezt vette magának, mellieth az en ochem osztalia szerenth elys hozoth teoleo, osztalia szerenth. A melliet en, keoseruluen

10 eo raitha, ezen az szegen emberen, oda adattam az ochemmel, hog ellien vtanna, szegenseget taplallia vele, hizen a mi szamunkra vagyon azerth. Ez alath vele elth, az en ochem szerencheíere es az enimre volth az marha, szaporodoth az lo, hog vemhe let. Azerth ezeknek vtanna mind addigh 4 Időlegesen, bizonyos időre. 5 Élhetetlen, gazdaságilag életképtelen. 6 Az eredetiben itt sok a törlés, javítás. Bár az áthúzott szavak között e helyen a következők : ,,volth az iobbagiom felesegeuel eg volth" —'- nincsenek törölve, minthogy ez csak tévedésből maradhatott el, szövegünkből az áthúzott szavakkal együtt ezeket is kihagytuk. 7 Más kéz utólag az ,,I" fölé írta : „Ensel Mihal procurator". 8 Férjhez adtam ; e két szó kimaradt. 9 Fiamként. 10 Keserülvén : megszánván, könyörülvén. 16 Uriszék