Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

II KÖRMENDI URADALOM A körmendi vár és Körmend város, Nyugat-Magyarország fontos közlekedési útvonalainak csomópontja, jelentős szerepet játszott a XVI—XVII. századokban. A hozzá tartozó uradalommal egy évszázadon át, 1595-ig, az Erdődy család birtokolta. Az úriszéki iratokban szereplő Erdődy földesurak : Erdődy Péter Zala megyei főispán, egy másik Erdődy Péter, horvát bán (1557—1567), Erdődy Tamás, szintén horvát bán (1583—1590) és öccse, ugyancsak Péter. Rajtuk kívül azonban Körmenden egyes nemesek is (mint pl. az egyik perünkben szereplő Pataky Gergely Vas megyei szolgabíró) bírtak néhány jobbágy telket, melyeket a földesurak adományoztak nekik szolgálatuk jutalmazásaként, életük fogytáig tartó használatra, vagy — örökösödési joggal — utódaik részére is. Az ilyen telkeken élő jobbágynépesség jogszolgáltatási fóruma, természetesen, továbbra is az Erdődyek úriszéke maradt.

1 Erdődy Tamás az uradalmat 1595-ben Joó János kir. személynöknek adta el, akitől — Illésházy nádor hűtlenségi perébe belekeveredvén — a fiskus hamarosan elkobozta. Ezután szerezte meg, 1604-ben, királyi adományként Batthyány Ferenc, s ettől kezdve megszakítatlanul a Batthyány család bírta, sőt a XVII. század óta Körmend lett udvartartásuk székhelye és összes uradalmaiknak, a hatalmuk alá került több száz falunak, sok tízezernyi jobbágynak igazgatási központja. A körmendi uradalomhoz 1635-ben 15 helység tartozott 702 úrbéres családdal.

2 E helyek közül pereinkben az alábbiak fordulnak elő : Körmend város, Hidas- és Egyházashollós (Egyházashollós), Molnosszecsőd (Molnaszecsőd), Harasztifalu, Berki (Felsőberkifalu) és Nadallya (Horvátnádalja) Vas megyei helyek. A két utóbbit mint horvát falukat jegyezték fel a dikális összeírásokban Berki Horvátfalu és Nadalja Horvátfalu néven. A közölt perekben még említett Alberek (későbbi nevén Alsóberkifalu) Körmenddel összeolvadt, így ma már nem önálló község. A szövegekben előforduló Berek és Berken helynevek Alsó- vagy Felsőberkifaluval azonosak. A csupán 15 helységből álló uradalom nem oszlott kisebb igazgatási egységekre (sáfárságokra), mint a szalónaki és a németújvári: az egész birtoktestet — közvetlenül — a körmendi udvarbíró igazgatta az alája rendelt offMalisokkal, ispánokkal, erdőispánokkal, hegymesterekkel, falusi és városi bírákkal. Ennek megfelelően itt a jogszolgáltatás is egyszerűbb, a tartományi kántortörvény, az úr székének ez az alsóbb foka vagy tagozata, Körmenden 1 L. pl. 80. sz. alatti perünket. 2 O. Lt. Batthyány cs. körmendi lta, Dobrai és körmendi urbáriumok, 52. sz.