Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

nem alakult ki. Az első fórum, — ugyanúgy, mint a szalónaki uradalommal kapcsolatban láttuk — a falu színe, a város és a hegymester széke. Ezektől itt egyenesen az úr székére lehet fellebbezni, melynek — Szalónakhoz hasonlóan — ugyancsak megvan az ott leírt két formája : a megye képviselete nélkül

3 és a megyei bizonyságok részvételével tartott úr törvénye. Mind a kettőt az udvarbíró hívja össze (többször a várnaggyal együtt), és míg az előbbire csak „nemes urakat" hív meg, az utóbbira megyei hited bizonyságokat is, közöttük rendszerint legalább egy megyei alispánt. Rajtuk kívül az úr törvényén Körmend város bírája és tanácsa is részt szokott vsnni, különösen ha körmendi polgárok ügyeit tárgyalták. Ez, az úr széke zárta le az alsóbb fórumoktól felhozott pereket, ítéletei után sem ezekben, sem az előtte indult, első fokon itt felvett, főbenjáró és más magistratualis perekben további fellebbezésnek helye nem volt, legfeljebb az uraság gyakorolta szokáson alapuló kegyelmezési jogát.

4 A körmendi uradalom fennmaradt úriszéki peres anyaga nagyobbrészt magánjogi vonatkozású : polgárok-jobbágy ok egymás közti ügyei, bő adatokkal az uradalom lakosságának életviszonyaira és szokásjogára. Az iratok másik, kisebb része úrbéri kereset és bűnvádi per. Az utóbbiak száma a legkevesebb, ami annál feltűnőbb, mert a XVII. század első felében a közös büntető úriszéket több uradalom részére Körmenden tartották. (Közölt pereink, melyek az 1582—1620 évkort fogják át, a teljes anyag megoszlási arányát tükrözik.) Igen jellemző a perek tárgy szerinti megoszlása a jobbágyság úrbéres viszonyai szempontjából. Míg a XVI. század végén, az Erdődy család birtoklása alatt, az úriszék napirendjén túlnyomó részben polgári ügyek, örökösödési, osztály- és zálog-perek szerepelnek, s engedetlenség, szolgáltatások megtagadása stb. csak elvétve fordul elő, addig a Batthyány család birtokba jutása után a jobbágy-ellenállás miatt indult perek száma megnövekedik. Ekkor már az Erdődyek birtoklását a jobbágyok, mint rájuk nézve kedvezőbb időket emlegetik.

5 Kétségtelen, hogy a jobbágyság hangulatának élesedésére a Bocskay-felkelés s Körmend mint végvár jelentőségének növekedése is hatást gyakorolt, bizonyos azonban, hogy a Batthyány család uralma új gazdálkodásmódot, nagyobb kizsákmányolást és keményebb fegyelmet hozott. Minthogy közölt pereink nagyobbik fele (42-ből 23) Körmenddel kapcsolatos, azokban egyik vagy mind a két peres fél Körmend lakosa, a perek jól mutatják a városnak és polgárainak jogi helyzetét s a földesúrhoz való viszonyát. Körmend lakosai vegyesen nemesek és jobbágyok, de mindannyian a földesúr juriszdikciója alatt állanak, s a városi jog szerint bizonyos kiváltságok birtokában élnek, így az egymással perlekedők vagy a vádlottak rendi állása gyakran nem állapítható meg, ez a megkülönböztetés ugyanis az ítéletekben sem mindig érvényesül. A rendi különbség leginkább az úrbéri természetű perekben s a földesúri hatóságnak a lakossággal való bánásmódját tanúsító perekben mutatkozik meg. Ebben a viszonylatban a körmendi jobbágyrendű polgárok helyzete nem különbözött a falusi jobbágyságétól.

6 3 L. pl. a 98. sz. pert, ill. annak 1. jegyzetét s az uradalom bevezetésének végén idézett perkötet 39., 57. stb. lapjait. 4 L. a 82. és 105. sz. pereket; vö. a szalónaki uradalom bevezetésében elmondottakkal. 5 L. a 113. sz. pert. 6 L. pl. a 118. sz. pert: a tiszttartó ebeknek nevezi, ütlegeli és fogságra veti a robotmunkát mulasztó körmer.di bírót és esküdteket.