Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
37. 1593 január 6, Szalónak Csatári jobbágyokat tilalmas erdő vágásáért ítélnek el. Azok, akik megjelentek az úriszék előtt, 5, akik távol maradtak 10 forintot fizetnek. Az erdőispán pedig, mivel gúnynéven szólította és szidalmazta a falu bíráját, köteles azt megkövetni. * Óttödik tórweny. Wdwar bjro wram feliele az chattaryakhoz: Hogy wram w ű Nga tjlallmas erdeyeth wag jak, melyből wram w NgnaP nagy kara wagyon. Azerth wram w Naga kepeben törwenth warok, c mynth efféle engedettlen jobbágyra. Draghmanjcz Petter az chattaryak kepeben elo ala es ezth feliele : Hogy im erthem, hogy myth felel my hozhank, wgy mond. Es az my nemö ne weth énnekem adoth, hogy énnekem Tropynyak 1 Petter nevem, azerth hogy efféle tjzteletlen neweth adoth hozzam, feöl nem wethem wolna diomerth. Megh penigA lelek kwrwanok 2 zydoth az Pal, azerth enis az tjztes tórwentól warofc. Az chattarj erdó ispán, Pal ezth felele: Hogy ó nem zjtta, hanem enghem inkab ö zidoth bikas beste kwrwaffianak, es ream tamadoth es werny akarth. Az chattary bjro megh ezth felele az Balashoz 3 ,azerdó ispánhoz : Mywel hogy walamy ennehany fa aghoth wagoth wolth, es azth hoztha wolth, c az Balas rea talalth es oth mjndjarasth zytta, hogy te bjro, wgy mond, hol waghthad azth az fath. En mondám, hogy d ez semy kar, wgy mond, oth mjndjarasth zydnya kezded, hogy te ebnek legj bjraja, nem énnekem, kjth feól nem wetthem wolna diomerth. Az Balas azth mongya, hogy ó nem zjttha, byzonecza megh. Az bjrak iljen törwenth tethenek : Hogy az kjk az fath waghtak, hogy mjndenjk maradoth wram w Nagnak 5 renis forentaZ. Az kjk penígh az tórwenyre feöl nem jötének, es az bjro az mi nemó bjrssagh alath feöl paranczoltha, wgy mynth tjz forenth bjrssagh alath, mjndenjk azon az bjrssaghon megh maradott. Az my penigh az erdó ispán es bjro dolghath illethy, azth az bjrak törwenye wgy talaltha, hogy az erdó ispán megh kówese az bjroth az zyttokerth. 1 A „Tropinyák" gúnynevet az erdőispán adta a bírónak, aki ezért s egyéb sértésekért veié szemben viszontkeresetet támaszt. 2 A „beste lélek", „eb lelkű", „kurva lelkű" stb. kifejezések használata, valaki lelkének szidalmazása a kor felfogása szerint nemcsak súlyos sértésnek, hanem mint „lélekkel való káromkodás", bűncselekménynek is számított. 3 A „Pál" és „Balázs" néven szereplő erdőispán azonos személynek látszik, neve bizonyára Balázs Pál. a w — w 18 b A dőlten szedett betűk után az eredetiben vessző van. c Az eredetiben itt pont van. d y = y 19
