Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

a vám elkerülését áruelkobzással, kemény bírsággal büntették. Minthogy az utak és hidak javítását a jobbágyok robotban, ingyen végezték, a vám a földesúrnak jelentős hasznot hajtott. Várnagy, 1. porkoláb. Város íüsti, 1. füsti. Városkapitány, 1. kapitány. Város széke : szövegeinkben mezőváros bírósága. Az utóbbi, a falusi bírósághoz hasonlóan, jobbágybíróság. Helyzetük a földesúri jogszolgáltatás szervezetében egyébként is azonos, a mezőváros bírósága azonban rendszerint nagyobb hatáskörű, s szervezettebb formák között ítélkezik. Város színén : a városi bíróság előtt. (Vö. falu színén.) Város törvénye, 1. törvény. Vásárbíró : a piac s a vásár rendjének felügyelője, az árszabás betartásának ellenőre. A rend megsértőire bírságot vethet ki, árujukat elkobozhatja. Ő a felelős továbbá, hogy a vásárosok az előírt illetékeket (vásárpénzt, vásárvámot) megfizessék. A földesúri mezővárosok vásárbíráit az uraság s a város elöljárói egyéb feladatokra is igénybe vehették. Végrendelet. A végrendeletnek a jobbágy örökösödés terén különös jelentősége volt. Ha ugyanis a jobbágy utód nélkül halt meg, és végrendeletet nem tett, a Hármaskönyv III. r. 30. címe szerint minden vagyona a földesúrra szállott, rokonaira semmi sem maradt. Ősi ingatlanai tekintetében a végrendelet sem változtatott ezen a szabályon, saját szerzeményű ingatlanainak feléről és ingóságairól azonban végrendelkezhetett, ezeket akár rokonaira, akár másokra hagyhatta. — A magvaszakadt jobbágy végrendelete tehát korlátozta a földesúr örökösödését, így érthető a földesurak, illetőleg ügyvédeik mohó törekvése arra, hogy az ilyen végrendeletet az úriszékkel érvénytelennek mondassák ki. E célból a legkülönbözőbb alaki kifogásokat hozzák fel, amit elősegít az is, hogy a jobbágy végrendelet formaságait Werbőczi nem szabályozza, sőt hangsúlyozza a „helyi szokás" jelentőségét a jobbágyok örökösödési joga körül, a kérdést tehát bizonytalanságban hagyja. Kétséges pl., vajon a jobbágy végrendeletnek is érvényességi kelíéke-e a nemesi jogban megkívánt 7 tanú. — Főleg a helyi szokás jogforrás jellege alapján volt könnyű kifogásokat emelni a jogban kevéssé járatos jobbágyok kijátszására. így az úriszéki jegyzőkönyvek gyakran említik érvényességi kellékként jobbágy végrendeletnél, hogy abban a földesúr is szerepeljen hagyományosként, máskor az ingókból is követeli a földesúr azok felerészét, holott minderről Werbőczi sem szól. Véka (szapu) : gabona vagy más szemes termény űrmértéke. A XVI. század végéről ismert (a Felvidék nyugati részén használatos) nagysarlói szapu 93,79 liter. Kisebb űrtartalmú a kassai véka vagy szapu: a XVIII. században 33,2 liter stb. Vela, velal, valal: falu. Vela színén, velál színén: a falusi bíróság előtt. (L. talu színén.) Vér : vérrokon, vérségi leszármazó. Vérbírság (poena cruenti, poena cruentationis) : a „vérontás", „vér eresztés" (effusio sanguinis), vagyis a vérzést okozó testisértés, megsebesítés szokott bírsága. Összege nem olyan állandó, mint pl. a vérdíjé (1. ott) : a bíróság a maga gyakorlata s az eset súlyossága szerint 1—12 forintban szabja ki. Vérdíj (díj, ember díja, homagium). A vérdíj az ősi nemzetségi vérbosszú maradványa, az az összeg, amit a gyilkos a bíró közvetítésével a megölt egyén hozzátartozóinak fizet, hogy vérbosszújuktól szabaduljon. A további fejlődés során vérdíjat szab ki a bíróság más esetekben is, büntetésként az elítéltre, aki ez