Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

viszonyok időszerű átalakulását egyre jobban akadályozó feudábs jogi fel­építmény hosszú fennmaradásában. A nemesi osztály görcsös ragaszkodását hozzá — hiányosságai, rendszertelensége s nem egy homályos szövegrésze ellenére — az a gondosság magyarázza, mellyel a Hármaskönyv az uralkodó osztály előjogait körülbástyázta. A Dózsa-féle parasztháború leverésének lég­körében született munka mély szakadékot vont a minden kiváltsággal fel­ruházott nemesség s az ,,örökös jobbágyságra" kárhoztatott, urainak kénye­kedvére kiszolgáltatott, röghöz kötött, jogtalan parasztnép között. Tudomány: bizonyítás, bebizonyítás, bizonyság, tanúsítvány, vallomás, tanú­vallomás. Tudománytétéi, tudományt tesz: tanú vallatást eszközöltet, tanú­vallomásról felvett jegyzőkönyvet, erről készült bizonyságlevelet vagy más dokumentumot a bíróság előtt bemutat, bebizonyít. Másik jelentése : óvást emel, tiltakozik, protestál. Tudományvétel: pontos értelemben a felperes kérelmére ügyében a perfelvétel előtt végzett hatósági vizsgálat, tanúkihall­gatás, a szó általános jelentésében egyszerűen tanúvallatás, tanúkihallgatás. A tudomány vételről a fél részére kiállított irat a tudománylevél. Pl. ,,az A tudományt tesz az I feleletén" : a felperes tudománylevelet vagy más bizo­nyítékot, esetleg az alperes korábbi kihallgatásáról készült vallatólevelet mutat be az ellenfél érvelésének cáfolására. De tudományt tehet pl. az alperes is, amikor a kereset, a bíróság illetékessége stb. ellen tütakozik. Udvarbíró (provisor): tiszttartó, uradalmi intéző, az uradalom első tisztviselője s — ha a földesúr birtokainak élén nem áll prefektus — a távol levő földesúr teljes jogú meghatalmazottja, aki őt még a megyegyűléseken is helyettesít­heti. A provisor az úr parancsainak végrehajtója, de saját kezdeményezésére is összehívhatja az úriszéket, elfogathatja, börtönbe zárhatja az engedetlen jobbágyokat, a földesúri rendelkezések megszegőit s a gonosztevőket. Ha valaki személyét sérti, úgy büntetik, mintha magát a földesurat sértette volna meg. — Az urnák esküt tesz s attól konvenciót kap. Esküjében hűséget fogad ura iránt, s kötelezi magát az úr jogai védelmére, haszna és vagyona gyarapítására. Feladatait a részére kiadott utasítások pontosan körülírják, s egyben osztály­helyzetére is rávilágítanak. (Az udvarbíró mindig nemes ember, gyakran magának is vannak jobbágyai.) Az instrukciók szerint ő vezeti a földesúr gaz­dálkodását, készíti az összeírásokat, urbáriumokat, személyesen felelős mind a robotért, mind a terményadóért. Köteles az úr részére a maximális hasznot biztosítani. Teljhatalommal intézkedik a jobbágyok mindenféle ügyeiben, tőle indulnak ki a kibecsültetések. Az udvarbíró tehát az uradalom gazdálkodá­sának s a jobbágyok elnyomásának közvetlenül az úr után következő szervezője és végrehajtója. (Az udvarbírót néhol gondviselőnek, főgondvise­lőnek is nevezik, 1. gondviselő.) Udvarbíró igazsága, 1. igazság. Ultra, 1. liceat ultra. Úr asztala költsége, asztalköltség. A jobbágyokra kirótt bírságokat rendesen külön­böző pótlékokkal is súlyosbították. Ezek egyike a bírsághoz hozzácsapott „asztalköltség" vagy „az úr asztala költsége" : az úriszéki tagok megvendé­gelésének kiadásai címén kivetett, rendesen 4 Ft. összegű illeték. Urbárium : a jobbágyok (rendesen egy-egy falu) földesúri terheinek jegyzéke. Az urbárium tulajdonképpen a két fél között a terhek tekintetében kötött, írásba foglalt megállapodás, ezt azonban a korlátlan hatalmú földesúr önké­nyesen szabta meg, s csak a maga javára érvényesítette : az urbáriumban fog-

Next

/
Thumbnails
Contents