Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

Tortura, examen tortúráié : kínvallatás, kínzás. A feudális kor büntető eljárásában a súlyosabb bűncselekmények gyanúja miatt perbefogott vádlottakat gyakran kínvallatás alá fogták, részben azért, mert a beismerés kicsikarását az elítéléshez a legkényelmesebben — „commodissime" — elérhető feltételnek tartották (1. confessio), részben (beismerés esetén is) azért, hogy a megkínzottak esetleg további bűncselekményeket vagy bűntársakat valljanak ki. Tortúrát alkalmaztak ezenkívül olykor a halálbüntetés súlyosbítására, illetőleg elrettentésül is. E szempontokat —• mint pl. pereinkben — gyakran egyesítették, s a vádlott kivégzés előtti megtortúrázását csak az ítéletben, a halálbüntetéssel együtt szabta ki a bíróság. (ítélet előtti kínvallatás végrehajtására, bár az ügyész a vádindítványban többször kéri, az úriszéki perjegyzőkönyvekben adatot nem találtunk.) — Papot, nemest, városi polgárt, tanult embert nem, vagy csak kivételesen, pl. felségsértési perben lehetett tortúra alá vonni, parasztot, városi plebejust azonban belátása szerint kínoztathatott a bíróság. Mig a vallatásnál alkalmazott tortúra szabályozására, bármüy kegyetlenek is a megengedett módszerek (csigázás, hüvelykszorító, tüzes vassal, kénnel, szurokkal égetés, spanyolcsizma stb.) történtek kezdeményezések, 1. pl. a Magyarországon is bevezetett, 1656. évi híres Praxis Criminalis-t, a csupán a halálbüntetés súlyosbítására alkalmazott „tortúra" — helyesen exasperatio — a bíró és a hóhér fantáziájára volt hagyva. (L. exasperatio, megcsigáz.) Törvény : jogszabály, jogszokás, bűóság, per, ítélet. Pl. „város régi megrögzött törvénye szerint" : a város jogszabályai, szokásjoga szerint. „Űr törvénye", „kántor törvény" : úriszék (1. kántor). „Első törvény" : a bíróság által elsőnek tárgyalt per. „Erről törvényt vár", „törvényük leszen" : ítéletet kér, ítéletet hoznak az ügyükben. A felperes által gyakran használt „törvénytől várok" kifejezés kettős értelmű : a bíróságtól ítéletet, illetőleg az ítélettől igazságot vár. Törvénybeli orvosság : perorvoslat. Törvényes bizonyság (legale testimonium) : az egykorú jog által megszabott ügykörben együtt, egy törvénykezési személyként eljáró szolgabíró és esküdt. A földesúri jogszolgáltatásban a vármegyét szintén együttesen képviseli a szolgabíró és esküdtje, mint legale testimonium : jelen vannak az úriszék ülésén, a megítélt eskük kivételénél, az úriszéken pereskedők részére tanúkihallgatásokat végeznek stb. Törvénynap : a tárgyalásra kitűzött nap ; olyan nap, amikor ítélkezni s ítéletet hirdetni lehet (tehát nem törvényszüneti, ünnep- vagy decretalis nap.) Transmittal (transmittere, transmissio) : átküld, felterjeszt, hiteles másolatban felterjeszt. Bár a szó pontos értelemben az utóbbit, a per iratainak — fellebbezés esetén — a magasabb bírói fórumhoz hiteles másolatban való felterjesztését (illetőleg a másolatnak ily célból való kiadását) jelenti, az eredeti iratok felterjesztésére is használják. (A perjog megszabja, hogy mely perek küldhetők fel az egyik, s melyek a másik formában.) Tripartitum : Hármaskönyv. Werbőczi 1514-ben készült, — nevét 3 fejezetre tagolódó beosztásától nyert — ismeretes munkája, az egykorú magyar jog, főleg a nemesi jog anyagának összefoglalása. Bár a munka, melyet az 1514. évi országgyűlés helyesléssel fogadott, csak királyi jóváhagyást nyert, törvénnyé nem emelkedett, azt a feudalizmus egész további korszaka alatt a magyar magánjog és perjog merev kánonjának tekintették. Nagy szerepe volt a nehézkes, a nemesi osztályon belül is jogbizonytalanságot jelentő s a termelési