Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
Nomenklatúra
mentesítette a kötelezettségek alól. Ideiglenes mentességet (immunitást) élveztek, így szabados, libertinus néven is szerepeltek ezen kívül az új telepesek s a falusi bírák (tisztségük tartama alatt), vagy pl. a földesúrnak kölcsönt adó jobbágyok a kölcsön visszafizetéséig. (A mentesség teljes vagy részleges lehetett. Az utóbbi esetben, pl. bizonyos összeg lefizetése ellenében, az úr csak egyes szolgálatok vagy szolgáltatások alól adta meg a felmentést.) Szabad uraság, szabad ispánság. A földesúr teljes bíráskodási hatalmát és jogát jelenti „alattvalói", az uradalma területén élő nem szabad elemek felett. Ez a jog legteljesebb kifejezését a pallosjogban (1. ott) nyerte, amelyet a nagyobb földesurak külön kiváltságként bírtak. A „szabad uraság" tehát gyakorlatilag a ius gladii-vel, a pallosjoggal azonos. (Vö. dominus magistratus.) Számtartó : az uradalom pénzbevételeinek és kiadásainak számadója ; az ő feladata a számadáskönyvek vezetése stb. Számvevő : földesúri alkalmazott nagyobb uradalmakban; feladata a kasznár, kulcsár stb. számadásainak felülvizsgálata. Szapu : véka (1. ott). Székes törvény : törvényszék. Ur székes törvénye : uriszék. Személyére hagy, reáhagy : a perdöntő eskü letételét reá hárítja (1. eskü). Szent Antal napja, 1. Antal nap ; Szent György nap, 1. György napja ; Szent Mihály nap, 1. Mihály nap stb. Szent György hava : április. Szentségtörés, 1. saerilegium. Szentszék (sacra sedes, fórum spirituálé) : egyházi bíróság. Korszakunkban a szentszékek bizonyos nem egyházi jellegű ügyekben is ítélkeztek, mint hamis esküvel kapcsolatban a bűnösség kérdésében, végrendeletek érvényessége tekintetében, a házasságot érintő mindenféle ügyben stb. Szeplőtelen fogantatás ünnepe (Conceptio b. Mariae virginis) : december 8. Szer : sor, sorrend ; olyan kötelezettségnél, ami a falu egész lakosságán sorban végig megy, annak beosztása. Pl. „melyikünké az szer az szekerességre" : kin van a sora, hogy robotba szekerezésre menjen 1 ? Szeres: soros, pl. szeres rabos hajdú : akire a soros rabőrző hajdúszolgálat ráesik. Szerjárás: a sorrend szerint teljesítendő kötelesség rákerülése valakire. Pl. „mikor az szer járás reá gyün" : mikor a robotbamenetel sora reá esik. (L. sor.) Szerin : sorjában, eredetiben, természetben. Szószóló (Vormund, Fürmender) : városokban a külső tanács, illetőleg az ún. electa communitas vezetője, a bíróból s az esküdtekből (szenátorokból) álló belső tanács ülésein a polgárság képviselője. A belső tanácsban szavazati joga nincs, de javaslatokat tehet, tiltakozást jelenthet be, s így a polgárság érdekeinek védelmében ellenőrzi, bizonyos fokig irányítja is a tanács működését. Szökött jobbágy, 1. jobbágyszökés. Szőlő, 1. hegy alatt is. Szőlőbeesü (becsüpénz) : új telepítésű szőlők után a hegyvámmentesség idejének lejártakor a birtokjog elismeréséért a földesúrnak fizetett illeték, a szőlő értékének szabályszerint egy tized része, melynél azonban egyes uradalmakban lényegesen nagyobb hányadot követeltek. Az illeték lerovása ellenében a földesúr a telepítőnek a birtoklást igazoló „szöllő levelet" állított ki. Szőlőbujtás (bujtás, bojtás) : a szőlőnek tőkéről, a hosszúra növesztett vesszők leföldelése és legyökereztetése útján történő szaporítása. Szőlők adásvétele. A jobbágy rendelkezési jogát a szőlő adásvételénél erősen korlátozza a földesúr, a rokonok, szomszédok, sőt — idegen falubeli vásárlóval
