Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

Praestal (praestare) : teljesít. Praetendal (praetendere, praetensio) : követel, törekszik, állít. Praetensive, praetensivus, praetensus: állítólag, állítólagos. „Praetensus (vagy praetensivus) A"-nak, illetőleg I-nek, állítólagos fel- vagy alperesnek szokta nevezni a feleket az alperesi ügyvéd, ha nem akarja elismerni a védence ellen indult kereset jogosságát. Praetitulatus : „fent tisztelt", fentebb említett. Pre , 1. prae alatt is. Predieator (praedicator) : protestáns pap. — Pereinkben prédikátorral kapcsolatban többször történik említés gyónásról, böjtről. Ilyen esetekben evangélikus papról van szó. A böjtöt és gyónást ugyanis — önkéntes alapon — az egyházszakadás után a lutheránusok is megtartották. (Úgy látszik, hogy a prédikátor szó korszakunkban esetleg katolikus papot is jelenthet.) Prescripció (praescriptio), 1. időmúlás. Pribék : hóhérsegéd, török szolgálatba állott keresztény renegát. Principalis.: az egykorú jogi nyelvben (szótári jelentésein kívül) az ügyvédet megbízó ügyfelet jelenti. Principálissá : hasonló értelemben az ügyvédet megbízó nő, női ügyfél. Magis vagy minus principalis A, illetőleg / : első- vagy másodrendű felperes, illetőleg alperes (vádlott). Principális causa : összefüggésben álló ügyek közül a főügy. Proba : bizonyítás, bizonyíték, esetleg tanúvallomás. Pl. „próbát assumal": magára vállalja a bizonyítást. Proeedal (procederé) : eljár, perel, pereskedik. Processus: eljárás, per menete, per, járás (ti. a megye része), uradalmi kerület, körzet. Processus magistratualis : tiszti fenyítő per. Közölt szövegeinkben olyan — úrbéri jellegű vagy büntető — pert jelent, ahol a keresetet (vádat) a földesúri hatóság, a dominus magistratus ügyvédje képviseli. Proclamal (proclamare, prae foribus ter proclamare) : „pert kikiáltja". A proclamatio azt a perrendi aktust jelenti, hogy az alperest (vádlottat) a tárgyalási helyiség ajtaja előtt hangosan szólítva, a bíróság előtti megjelenésre felhívják. (A korábbi nemesi perjog szerint háromszor „kikiáltják". Innen ered a „ter proclamare", ,,

trinaría proclamatio" kifejezés.) A halványuló jelentőségű proclamatio korszakunkban még hozzátartozik a perfelvétel (levata) formaságaihoz, melyek betartása nélkül érvényes ítélet (elvileg) nem hozható, a perbevont el nem marasztalható. Ha viszont a proclamált személy a szólításra elő nem áll, illetőleg aznap estig nem jelentkezik, makacsság címén elmarasztalják. A felperes ezért kéri, mint pereink mutatják, a proclamatiot olyan esetekben is, amikor jól látja, hogy az alperes nincs jelen. (L. compareal, contumax, idézés.) —• Proclamatus, prae foribus proclamatus : perbe szólított. Procurator (advocatus, fiscális). Az ügyvédség csak a XVIII. században vált kötött foglalkozássá. Ez ideig, bár a hivatásos ügyvédek száma egyre nőtt, a peres felek bárkit (aki a természetes kizáró okok alá nem esett) megbízhattak, hogy helyettük eljárjon, őket a bíróság előtt képviselje. Pereink korszakában az úriszéktartó feudális nagyurak már jogot tanult, hivatásos ügyvédeket foglalkoztattak, sőt állandó ügyvédeket, urasági fiskálisokat, uradalmi ügyészeket alkalmaztak (a vagyontalan kisnemesség törekvése az ügyvédi pályára már megkezdődött). A jobbágyságnak azonban csak egyes jobbmódú elemei tudtak hivatásos ügyvédek segítségéhez jutni. A paraszt rendesen maga állt az úriszék elé, vagy legföljebb valamelyik jó beszédkészségű jobbágytársát kérte fel, hogy perében képviselje. (L. magistratus procuratora.)