Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

IQIO NOMENKLATÚRA (rendszerint az ispánok) felülvizsgálni az úrbéresek anyagi helyzetét, ekkor állapították meg, ki tartozik jobbágyszolgáltatással, s ki a zsellér. E napon iktatták be tisztségébe az új hegymestert stb. Gyümölcsoltó Boldogasszony (Annunciatio b. Mariae virginis) : március 25. Hadnagy (dux, ductor). Nagyobb városokban, ahol s amióta városkapitányi tisztség van szervezve (1. kapitány), a hadnagy ennek alárendeltje a maga kerületében (városnegyedében). Ahol kapitány nincs, ott a város hadnagya a rendészet irányítója, a város fegyverszolgáinak vezetője, a tanács rendelkezéseinek végrehajtója, aki kisebb ügyekben ítélkezik is ; fegyverfogás esetén ő vezeti hadba a polgárságot. Ez utóbbi a szerepe a katonai szolgálatra kötelezett jobbágy (szabados) helységek hadnagyainak is. Hadnagynak nevezik továbbá a nemesi községek bíráját. Mint katona, a dux, ductor a magyar csapatoknál lovas hadnagyot jelent. Haereditarius dominus, 1. örökös úr. Hagy (valakire hagy, valaki recognitiójára hagy), 1. recognitio. Hajdina (tatárka) : egynyári növény, magja mint gabonaféleség (hajdinakása), emberi táplálékul szolgált. Lekaszálva, zölden vagy szénává megszárítva takarmánynak használták. Hajdú, 1. darabont. Hamo suspenderc, 1. horogra vet. Harmadesten nap (quindena, 1. ott) : 15-öd nap, amikor ti. (a kezdőnapot is számítva) a hét ugyanazon napja — pl. az ítélethozatalé—harmadszor tér vissza. A „harmadesten nap", másképp „ezten ez nap" a leggyakoribb bírósági határnap. Hármaskönyv, 1. Tripartitum. Harmincad, harmincados (tricesima, tricesimator). A harmincad a kivitt vagy behozott áruk után az országhatárokon az állam részére beszedett vámilleték, amely valamikor az áru értékének harmincadrésze volt. A vámszedéssel megbízott kamarai alkalmazottak a harmincadosok. Hatalmaskodás (potentia, actus potentiarius) : különböző, ma részben a magánjog, részben a büntetőjog körébe tartozó cselekményeknek — a birtokháborítástól a halált okozó súlyos testisértésig — a feudális jogban kialakult összefoglaló elnevezése. Közös vonásuk az alkalmazott erőszak, ületőleg a más jogának tudatos megsértése, önbíráskodás. Megkülönböztetik az ún. „nagyobb hatalmaskodást" (1. actus maioris potentiae) s a „kisebb hatalmaskodást" (1. violentia). Pereinkben az utóbbi esetei szerepelnek, a hatalmaskodás, potentia szavak is ilyen értelemben, a violentia szóval egy jelentésben fordulnak elő. Hatalom, hatalmasság: hatalmaskodás. Hatalmas, hatalmasul: hatalmaskodó, hatalmaskodva. Pl. „hatalmasul cselekszik" : hatalmaskodik. Hatalmon marad (v. rajta marad az hatalmon stb.), hatalmon convincaltatik : hatalmaskodás címén elmarasztalják. (L. hatalmaskodás.) Hegybíró, 1. hegymester. Hegy bírsága : a hegy frangja szerint kiszabandó (kiszabott) bírság. Hegy frangja, hegyi frang : a hegyközség szokásjoga, a földesúr által kibocsátott szőlőhegyi rendtartás, illetőleg a szőlők — a legértékesebb termőterület — rendjét, a művelés zavartalanságát biztosító, különleges bírság alatt kiadott parancsok és tilalmak. (L. frang.) Hegy igazsága : a hegyközség szabályai, szokásjoga, a hegy frangja (1. ott). , Hegymester, hegybíró (magister promontorii) : a szőlőbirtokosok nagyobb szőlőterületeken, „szőlőhegyeken" kialakult helyi önkormányzatának, a hegyköz-