Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

Értékére, illetőleg annak változásaira néhány adat: 1546-ban Monyorókeréken egy köböl (83 liter) búza 30 dénár, 1590-ben Tihanyban egy disznó 1 forint, 1596-ban Sempte vidékén egy mérő (62,5 liter) búza 60 dénár, ugyanott 1605-ben egy akó (54 liter) bor 1 forint 30—50 dénár. 1627-ben a szepesi vásáron egy itce (0,85 liter) vaj 36, méz 50 dénár. Az 1626. évi kassai árszabás szerint egy pár ökör 25 forint, borjas tehén 10 forint, egy pár kecskebőr csizma vagy karmazsin papucs 1 forint, kétágú kapa 25 dénár. 1662-ben Pápán egy pár csizma 1 forint 35 dénár. 1697-ben a lévai uradalomban két ló 15 forint stb. (L. rajnai forint és lengyel forint.) Forspoñt, 1. előfogat. Forum (iudicium) contradictorium : olyan bíróság, ahol a feleknek módjuk van egymásnak ellentmondani, egymással szemben allegálni, „feleselni", vitázni. Az úriszék is ilyennek mondja magát, elkendőzve azt a felmérhetetlen jogi egyenlőtlenséget, amely — ha, mint legtöbbször, a földesúr s a jobbágy áll szemben egymással — a felek között mutatkozik, s amely a jobbágy lehetőségeit a földesúréhoz képest, aki pl. a vádat bizonyítani sem köteles, szánalmasan kevésre szorítja össze. — Tágabb értelemben a szó általában ítélőszéket, sőt bírósági tárgyalást is jelenthet. Forum spirituálé, 1. szentszék. Föl , 1. fel Földesúr, 1. dominus magistratus, pallosjog, szabad uraság. Földesúr asztala költségére, 1. úr asztala költsége (bírság-fajta). Földesúr igazsága, 1. igazság. Földre ejt: földhöz ver, földre terít. Az egykorú jogi felfogás szerint súlyosabb beszámítást kívánó cselekmény. Verekedésnél, testisértésnél is mindig külön panasz tárgya, ha valamelyik ellenfél a másikat földhöz verte, illetőleg a bántalmazott a földre lezuhant. Erre a bíróság az ítélet kiszabásánál feltétlenül tekintettel van, s meg is szokta jelölni, hogy az egyébként kirótt bírság mellett magáért a földre ejtésért mennyit fizet az elmarasztalt (pl. „az hatalomért" ennyit s „az földreejtésért" ennyit). Az utóbbi rendes bírsága parasztok esetében 20 forint (fél vérdíj). Francisci conf., 1. Ferenc nap. Frang, frangh (fráng). Perszövegeinkben többféle értelemmel használt szó. Jelenthet általában jogszabályt, jogszokást, valamilyen alkalmi rendelkezést, tilalmat. Pl. „régi beírt frangja az városnak", „falu frangja", „hegyi frang" : a város írásba foglalt jogszabályai, a falu, illetőleg hegyközség szokásjoga ; „az úr frangja" : a földesúr által kiadott parancs vagy tilalom. Minthogy az ilyen rendelkezések mindig büntetés (bírság) terhe alatt voltak kiadva, a frang szó jelenti továbbá a parancs vagy tilalom megszegői részére küátásba helyezett, illetőleg a rájuk kiszabott bírságot, büntetést. Pl. „convincaltatik az frangon", „frangon marad" : a frang megszegése miatt elmarasztalják a bírság összegén. A szó eredeti jelentése azonban : a békebontás, rendzavarás büntetésére a földesúr által kitűzött különleges bírság. Innen frangnak nevezik az olyan időszakot is, amikor — pl. aratás, vásár idején (1. frangos vásár) — külön parancs vagy tilalom van érvényben, a rendzavarás külön, megszabott összegű bírság tilalma alatt áll. „Az frang alatt" : a tüalmas idő alatt (történt pl. az inkriminált cselekmény). Frang megvetője : a parancs stb. megszegője. (Vö. pecsét megvetése.) Frangos vásár : a földesúr védnöksége alatt tartott vásár, amelyen minden rendzava rás egyúttal a földesúr személye elleni sérelemnek számított. A földesúr ugyan