Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
Nomenklatúra
értvén az A (ti. actor, felperes) feleletit", így kezdi gyakran védekezését a perbefogott. — E szavak alkalmazása az írásbeli perre is átment: a „felel" stb. kifejezés más egykorú bíróságok perszövegeiben szintén előfordul. (Vö. allegal.) Feles : sok ; felesen : feles számban, igen sokan. Fel nem vettem volna (díjamért, díjáért . . . forintért stb.). így szokta megjelölni a panaszos a kárt, amit szenvedett, illetőleg követelésének összegét, vagy azt az összeget, amennyiért hajlandó kiegyezni a sérelmezett cselekmény elkövetőjével. „Fel nem vettem volna 20 forintért", mondja pl. az urasági ügyész a földesúr képviseletében egy erdőrongálás, tiltott favágás miatt indított perben. „Fel nem vettem volna díjamért" (1. vérdíj), mondja a testisértés miatt perlekedő. „Kit fel nem vett volna 32 forintéit", rögzítik a panaszos igényét a perjegyzőkönyvben stb. (L. díj alatt is.) Fel vall, felvallás (fassio) : ingatlan időleges vagy végleges elidegenítése. Ez az arra illetékes egyházi vagy világi hatóság (hiteleshely, vármegye, jobbágyok esetében a falu vagy mezőváros elöljárósága, hegymester stb.) előtti, „vallás"-nak, ,,bevallás"-nak, „felvallás"-nak, „örökvallás"-nak nevezett ünnepélyes nyilatkozattal történt, amit legtöbbször írásba is foglaltak. Innen magát az eladást vagy a megszerzést, megvásárlást is ugyanezekkel a szavakkal jelölték. Eladás, elzálogosítás csak úgy volt érvényes, ha az említett illetékes hatóságok előtt történt, különben az ügylet még ha de facto megtörtént is, pl. az eladott, elzálogosított birtokért a pénzt felvették, de iure akkor sem volt érvényes, s így megmásítható volt. „Örökön felvall" végleges elidegenítést, eladást, „perennalis fassio"-t jelent. (L. örökvallás.) Felver : megrohan, kifoszt. Feő szöllő : szőlőfő, szőlőfürt. Ferenc nap (festum s. Francisci confessoris) : október 4. Fertálysáfár, 1. sáfár. Festum s. Andreáé apostoli, 1. Andreáé ap., illetőleg András nap ; festum s. Antonii confessoris et abbatis, 1. Antonii conf. et ab., illetőleg Antal nap ; festum Annunciationis b. Mariae virginis, 1. Annunciatio b. Mariae virginis, illetőleg Gyümölcsoltó Boldogasszony stb. Fideiussor, fideiussio : kezes, kezesség (1. ott). Fideiussorem ponere : kezest állítani. Fide mediante : eskü alatt. Szórói-szóra : eskü közbenjöttével, a tanúknak ugyanis a vallomás előtt kellett esküt tenniük. Figura iudicii (in figura iudicii) : törvény színe, bíróság színe előtt. Fiseus magistratualis, 1. magistratus procuratora. Fogott bírák, fogott emberek : alkalmilag felkért pártatlan személyek valamilyen meghatározott vitás ügy eldöntésére. A bírák érdektelenségének biztosítására olykor valóban az országúton járó idegeneket „fogtak meg" a mondott szerepre. Font (libra) : súlymérték, 56 dekagramm. Font: számítási pénzérték. A dénárokat ugyanis — minthogy ezüstsúlyuk nem volt egyforma — nem egyszer fontsúlyban értékelték : egy font pénzen általában 240 dénárt értettek. Forger, forgerius (Vorgeher). A Batthyány család dunántúli uradalmaiban —• amint az officialisok részére kiadott XVII. századi instrukciókból kivehető — a forger az írásmunkák elvégzésére s talán ellenőrként a sáfár mellé rendelt uradalmi tiszt, aki a kántortörvényen is, mint annak jegyzője, részt vesz. (L. kántor, sáfár.) Forint : pereinkben általában a 100 ezüst dénárból álló magyar forintot értik alatta.