Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
Nomenklatúra
Administrator : pereinkben tiszttartót jelent. Admoneal (admonere, admonitio) vagy moneal stb.: int, bírói úton megintet. A jogkereső fél a per megindítása előtt az illetékes hatóság (bíróság) útján előbb felszólítást intézhet a másik félhez, s azt a sérelmezett állapot megszüntetésére, valaminek megtételére, vagy ellenkezőleg, meg nem tételére, abbahagyására, visszaállítására hívhatja fel: „inteti" (admoneálja). Adstal (adstare), ástál, astare, adstans, adstando stb.: előáll, a bíróság elé áll. Advocatus, 1. procurator. Aggraval (aggravare, aggravatus) : megterhel, vádol, elmarasztal. Agilis (serény) : nemes anya és jobbágy apa leszármazottja, ún. félnemes. Az agüisek perszövegeink korában még, ha anyjuk után valamelyes nemesi birtokhoz jutottak, s magukat a földesúri hatalom alól kivonniuk sikerült, nemesi jogok nélkül ugyan, de a nemesekéhez hasonló személyi szabadságban élhettek, anyai örökségüket tulajdonul bírhatták, s közülük egyesek a családi kapcsolatok révén a nemesi osztályba is bejutottak. Később, a XVIII. században, a nemesi földrablás fokozódásával, az agüisek földjei is rendszerint áldozatul esetek az „incapacitas" Werbőczin túltevő új elvének, a nem-nemes teljes (öröklést sem engedő) tulajdonképtelenségének. Ajándék (muneralia, victualia) : a földesúrnak többnyire természetben járó szolgáltatás, amely rendes és rendkívüli jellegű lehet. A rendes ajándékra 1. a muneralia címszó alattiakat. A rendkívüli ajándék a földesúr házasságkötése, gyermekei keresztelője, országgyűlés vagy a földesúrnak országos törvényszéken való megjelenése alkalmából volt esedékes. Nagyságát általában helyi szokások és a földesúr igényei szabályozták. — Ajándéknak nevezték azt a kötelezettséget is, amelyet az úriszék szabott ki a jobbágyra az ellene indult perben, hogy azzal az úr „kedvét keresse". Akó (urna) : űrmérték ; több fajtája volt használatban, űrtartalma ehhez képest 50—60 liter között változott. Alispánhelyettes, 1. vicesgerens. Allegal (allegare): érvel, vitatkozik. Allegatio, allegatum: „perbeli feleselés", „felelet" (1. ott), a felek egymás elleni érvelése a perben. A nemesek bíróságainak fejlettebb gyakorlatában az allegatio a per második szakaszában sorrakerülő, az ügy érdemére vonatkozó érvelést jelenti (szemben a per első szakában lehetséges alaki kifogásokkal, exceptiokkal), az úriszék használatában azonban a szónak nincs ily határozott tartalma, a fenti általános értelemben szokott szerepelni. (Vö. excipial.) Az allegal, allegare szó — legal, legare helyett használva — néha hagyományoz értelemben is előfordul. AUodium, 1. major. András nap (festum s. Andreáé apostoli) : november 30. Andreáé ap., 1. András nap. Annorum circiter...: körülbelül . . . éves. Az általános műveltség alacsony fokát mutatja : a lakosság széles rétegei nem tudják, melyik évben születtek, csak körülbelül tartják számon életkorukat. A jobbágyok úgyszólván mindig így adják meg, mennyi idősek, de igen sokszor a nemesek is. Anmmeiatio b. Mariae virginis, I. Gyümölcsoltó Boldogasszony. Antal nap (festum s. Antonii confessoris et abbatis) : január 17. Antonii eonf. et ab., 1. Antal nap. Appellal (apelal, appellare, appellatio) : fellebbez, pl. a „falu füsti"-ről, a falusi bíróságtól az úriszék elé. Az apellatio szó kereset, folyamodás értelemben is használatos. (L. úr székére appellál.)