Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

3757 Márc. 29. (dom. p. annun.) A leleszi konvent Zs. 1405 márc. 6. utasítására (3694. sz.) bizonyítja, hogy 1404 márc. 12. parancsa (3037. sz.) értelmében megbízottja és a királyi ember, amint 1404 ápr. 24. jelentették, megjelentek Waykoch birtokon, az iktatásnak azonban Bense (dictus) Péter özvegye és leányai : Anna, Erzsébet, Katalin, továbbá Waykoch-i Mihály leánya : Veronika ellenmondottak, miért is őket pünkösd nyolcadára (1404 máj. 25.) megidézték a nádor elé. Hártyán, függőpecsétje leszakadt. DI. 70.743. Perényi cs. lt. (F.) 3758 Márc. 29. (dom. Letare) (Pozsony város tanácsa előtt) Stewbar elismeri, hogy Hosch Péternek és feleségének : Katalinnak 46 libris denariorum Hungaricalium parve monete tartozik, kötelezi magát, hogy az összeget Szt. Mihálynapig (szept. 29.) megfizeti, zálogul leköti vineam suam liberam in Goltfues situatam unacum fructibus vinorum oly felhatalmazással, hogy mulasztása esetén a termés az övék, ha pedig ez kevésnek bizonyul, káruk fedezetéül a szőlő az összeg visszafizetéséig kezükben marad. A feljegyzés utólag áthúzva. Pozsony (Bratislava) város lt. Prot. act. 25. I. 3759 Márc. 29. Róma. VII. Ince pápa a sebenicoi püspökhöz. A Hervoja spalatoi herceg unokahuga és Corbaviai Károly közti eljegyzési szerződéseket érvénytelenítse, ha harmadfokú rokonok. Turul 1907. 21., kiv. (Vatikáni lt.) — Thallóczy : Tanulmányok 78., kiv. (Uo.) 3760 Márc. 30. Buda. Zs. a szepesi káptalanhoz. A Márkusfalvaiak részére adja ki másolatban birtokjogi oklevelüket. Közi. Szepes múltjából IX. 43., reg. (A 4017. sz. okl.-ből.) 3761 Márc. 30. (f. II. p. Letare) A pozsonyi káptalan előtt Gwthakarcza-i Péter fia Mihály, Miklós fiai : Mihály és János, Igreczkarcza-i Mihály fia Tamás, Miklós fia András, Bews-i Tamás fia Jakab és ChenkezEthy-i János felesége r Klára elismerik, hogy Moroczkarcza-i Gergely fia Miklós, László fiai : Móric és Domokos, István fia Miklós, János fia László, Pynkekarcza-i Lőrinc fia Domokos, János fia Péter és Iwan fia István decem libras denariorum ad numerum parve monete fizettek nekik a Vagyakarcza-hoz tartozó Kezepthelek birtokon levő részeikből ChenkezEthy-i Chala asszony, Hodos-i Péter felesége: Nuz, Igreczkarcza-i Tamás felesége : Margit és Gwthakarcza-i János felesége : Katalin után járó hozomány és nászajándék fejében. A pozsonyi káptalan 1456 jún. 10. okl.-ből. DI. 9025. 3762 Márc. 30. után. A csázmai káptalan (Raveni) István diákot és testvérét, az ivanicsi kerület predialisait beiktatja Stefanoveci Miklóstól nyert birtokrészeibe. Uj M. Múzeum 1853. I. 546., tart. kiv. (Palóci László országbírónak Mátyás által 1485 nov. átírt 1462 jan. 7. okl.-ből.) 3763 Márc. 31. (Bude, f. III. p. Letare) Zs. figyelembe véve, hogy maximum preiudicium plerumque ex iurium quorumvis oppressione, per quod etiam nobilis propago iugo subici posset rusticitatis, származik igen gyakran, de regié potestatis plenitudine et gratia speciali megengedi, hogy Regenzenthamas-i Kakas (dictus) János fiai : Miklós, János és Tylmanus fia Miklós fiai : István, Jakab, János közösen vagy egyenként a tolnamegyei Symontornya várat és alias quascunque possessiones tam nobiles quam alias hereditates ipsis de iure pertinentes bírói vagy bármely más törvényes úton visszaszerezhessék, céljuk elérése után pedig zavartalanul megtarthassák, lapsu temporis prescriptionis ipsis et eorum cuilibet ac ipsorum posteris derogare et obstare non valente. Egyszersmind meghagyja valamennyi egyházi és világi bíróságnak, főleg a nádornak és bírói helyettesének, hogy a vár iránti keresetükben adassanak nekik elégtételt, ragaszkodva a per pontos menetéhez egészen a végső ítéletig. Zs. 1409 szept. 9. okl.-ből (7043. sz.)