Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

254 1370 február 5 talannak, küldje ki bizonyságát, s kíséretében. . . Péter királyi ember 1370. ápr. 18-án a káptalan Kezew falujába kiszállva, a szomszédok és határos birtokosok jelenlétében állapítsa meg, vájjon Tamás fia Miklós helyreállította-e a káptalan malmát? Ha igen, s az ő bérelt malma nem zavarja a káptalanét, akkor hagyja a dolgokat a maguk rendjében, de ha nem így lenne, akkor pusztíttassa el az alperes malmát annyira, hogy ezen a helyen ne lehessen többé új malmot építeni ; majd szálljon ki a birtokrészére és 51 márka bírságpénz erejéig foglalja le 2

/

3 részben az országbíró, 1

/

3 részben pedig a felperes javára, ha pedig az ingós ágokból nem telnék, akkor becslése alapján, birtokaiból egészítse ki a hiányzó értéknek megfelelő részt, s iktassa fiai, testvérei, rokonai, szomszédai, a határos birtokosok, vagy más megyebeliek részére addigra, amíg Miklós maga, vagy azok, akiket ez megillet visszaválthatják, az ilyeneket azonban, az ország szokása szerint, a visszaváltás határidejét célzó megállapodás végett (ad assumpmendum terminum redemptionis), idézze 1370. máj. l-re a király elé, megjegyezvén, hogy ha a szerződés megtartása körül nem észlelne mulasztást, akkor csak a bírságpénz behajtásával kapcsolatos eljárást folytassa le. A jelentés megküldését máj. l-re kéri. Rongált, felső negyedrészében olvashatatlan hártyán, függőpecsét részére vaió bevágásokkal. — Vk. m. lt. Keszi 10. 657. 1370. febr. 5. (in Vysegrad, XXIV. oct. epiph.) Szécsi Miklós országbíró záróítélete a László veszprémi püspök, királyi alkancellár és Naztre-i Balázs fia Miklós perében. — László püspök még Bubek István országbíró előtt azzal vádolta Balázs fia Miklóst, hogy bár (atyjával) emberemlékezetet meghaladó idő óta a veszprémi egyház nemes jobbágya, legutóbb gőgösen (tumoré superbie erectus) megtagadva conditióját, Naztre-i nemesként viselkedik. Miklós az 1369. febr. 7-i tárgyaláson azt válaszolta, hogy (atyjával együtt) oklevéllel biztosítottan él (vigore instrumentali .. . residere) a Naztre-i birtokon. Az országbíró az oklevél bemutatását rendeli el. Több perhalasztás után, jún. 3-án, Miklós bemutatja János egykori választott veszprémi püspöknek 1348. szept. 25-én kelt s a káptalan pecsétjével is megerősített privilégiumát, mely szerint a püspök Miklós őseinek a zalai monostortól nemes jobbágyi címen és census fejében kapott zalamegyei Bodon nevű birtokát, káptalanja beleegyezésével cserébe elfogadta egyháza szintén zalamegyei Naztre-i birtokáért. Ezzel szemben László püspök képviselője (Brictius litteratus) három oklevelet nyújt be. Az első a veszprémi káptalannak a fehérvári káptalan előtt 1348. nov. 13-án bejelentett tiltakozását tartalmazta a püspökkel közösen birtokolt Naztre elcserélése ellen azzal, hogy a János püspök oklevelében szereplő hozzájárulás utólagos, s pecsétjét is csak két évvel később, kényszerből függesztette rá ; a másodikban László püspök tütja el Miklós atyját : Balázst Naztre további birtoklásától azért, mert nem a saját, hanem a zalai monostor földjét bocsátotta cserébe, s e jogtalan tette miatt a veszprémi egyház károsodott ; a harmadik (a fehérvári keresztes konvent 1369. jan. 27-i jelentése) szerint pedig Segwar-i Tamás fia János, mivel ismeretes előtte, hogy Balázs és fia : Miklós, akik Naztre-i nemeseknek mondják magukat, emberemlékezetet meghaladó idő óta a veszprémi egyház nemes jobbágyai, a király parancsának engedelmes-