Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

keszi, Gyulakeszi), Dezsőkáloza, Disz?l, Felsőkeszi (Gyulakeszi), Füred, Gedelaka, Gelemér, Gyimolt, Herend, Jukkái, Kádárta, Kál-völgyi falvak: (Jukkái, Kerekikál, Köveskál, Mindszentkál, Örskál, Töttöskál, Szentvidkál), Kapolcs, Kékese, Kerekikál, Kisberény, Kispécsel, Kőalja, Köveskál, Maros (Somogy m.), Merenye (Scmogy m.), Mindszentkál, Kagygyimolt, Hosztre, Orosztony, Örményes, Örskál, Pat vására, Pesze, Pétkáloz, Repesoka (vagy Hegymagas), Sümeg, Soponya, Szabadi (Szentkirályszaladja), Szabadlak, Szécs (vagy Telemér), Szentbenedekkál (vagy Szentbenedekialva), Szentvidkál, Szenil, Szörcsök, Telemér (vagy Szécs), Töttöskál, Tuzokteleke, Udvari, Újlak, Vámos, Zaah (Zalám.) és Za!a (Somogy m.). A káptalannak jelentős jövedelme volt a tizedekből is (somogyi, zalamegyei és budai tizedek.) Természetesen a rájuk vonatkozó okleveleket is felvettük régészt a-gyűjteményünkbe. Oklevéltani és jogi szempontból a püspökség és káptalan XIV. századi oklevelei változatosai. Vannak köztük királyi, királynéi és királynői birtokadományok vagy kiváltságot biztosító oklevelek privilégiális vagy patensformában, valamint ezeknek későbbi uralkodók által való megerősítései és hiteleshelyi átírásai ; királyi, királynéi, királynői, nádori (alnádori) és országbírói stb. birtokbabeiktatást, birtokvisszafoglalást, birtokelhatárolást vagy megbecsültétést elrendelő, továbbá idéző vagy perbehívó, nyomozást, tanúkihallgatást vagy egyéb eljárást megindító — egyszerű vagy egyévi érvénnyel kiadott parancslevelek és végrehajtásukról beküldött hiteleshelyi jelentések; királyi, királynői, nádori vagy országbírói ítéletlevelek, perhalasztások és bírságlevelek ; a per folyamán vagy az ítélet meghozatala után a bíróság vagy valamely hiteleshely előtt kötött peregyességekről szóló oklevelek ; különböző oklevélkiadó fórumok előtt kötött adásvételi, birtokcsere- és bérleti szerződések vagy más természetű kötelezvények, eltiltások és^nyugták ; tizedperekkel kapcsolatos pápai bullák, bírói megbízólevelek, hazafvagy idegen pápai delegált bíráknak és jogvédőknek a különféle kiadványai a pereknek különféle fázisairól, valamint ítéletleveleik, nem ritkán pedig egyházi fenyítéket : kiközösítést, felfüggesztést vagy interdictumot elrendelő oklevelek stb. Újszerűek a püspöki és káptalani — birtokok vételéről, eladásáról, elcseréléséről vagy bérbeadásáról stb., továbbá nemes jobbágyok felfogadásáról, esetleg velük, vagy pusztán jobbágyokkal kötött egyességekről szóló — földesúri jellegű (magán-hatósági) oklevelek. Végül akad — jobbágyok részére kiállított és szabadságaikat és kötelezettségeiket meghatározó »constitutio« s mint kivételes ritkaságra, a nagy anyagban, a püspöki udvarbírák egy-két kiadványára is rábukkanunk. Erről a tekintélyes és tartalmi szempontból igen értékes veszprémi tárgyú okleveles anyagról okmánytárunk még nincsen. Elsőízben 1779-ben »Vitae Vesprimiensium praesulum« című, Pozsonyban megjelent munkájában Róka János használt fel belőle okleveleket. A mult század harmincas éveiben, az egyházmegye történetével foglalkozva, Beke Kristóf másolta le közülük a fontosabbakat, gyűjteményének egy részét pedig átadta Fejér Györgynek, aki Codex Diplomaticus-a IX/7. kötetének a függelékében le is közölte őket, de saját gyűjtésű veszprémi anyagot is adott okmánytára több kötetében. A mult század vége óta megjelent oklevéltáraink közül az Anjou-kori okmánytárban, az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzékében, a Hazai okmánytárban, a Monumenta Romána Episcopatus Vesprimiensis-ben (főleg a tizedekre vonatkozó anyag), a Monumenta Ecclesiae Strigoniensis-ben, a