Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Kabinettsarchiv
körül mozgott. A magánkérelmek száma a harmincezret is elérte, ezeknek azonban csak egy része került az uralkodó elé, többségüket közvetlenül az illetékes hatóságok intézték. Ha azonban puszta anyagi támogatás utáni folyamodványról volt szó, akkor a bécsi rendőrfőnök intézkedett, sőt kisebb összegek esetében a kabineti irodaigazgató is eljárhatott. Erre a keretet az uralkodó saját magánjövedelméből biztosította. Az uralkodó elé kerültek a különböző minisztériumok, valamint az udvari hivatalok előterjesztései, az uralkodóhoz intézett érdemi, illetve pénzügyi támogatást kérő kérelmek,712 az uralkodó idegen uralkodókkal folytatott levelezése (ennek tekintélyes részét a Külügyminisztérium intézte és csak aláírásra került az uralkodó elé). A Kabineti Iroda intézte továbbra is az uralkodó magánlevelezését. Ferenc József már reggel öt órakor íróasztalánál ült, ilyenkor került elé az ún. „Kaiserpaket” első része, amely az előterjesztéseket, naponta tíz-tizenkét darabot tartalmazott. A csomag másik fele délután kettőkor érkezett be és került az uralkodó elé. Ez tartalmazta a családi és magánlevelezést, a Külügyminisztérium sajtószemléjét, az osztrák sajtószemlét, a Belügyminisztérium készítette napi jelentést, a magyar sajtószemlét, a magyar országgyűlésről készült jelentést, a különböző minisztériumok, udvari hivatalok előteljesztéseit, az osztrák és magyar minisztertanácsok jegyzőkönyveit, a következő nap audiencialistáit (erre hetente kétszer került sor, egy-egy alkalommal előbb mintegy kilencven, később kb. ötven személyt fogadott), továbbá a Külügyminisztérium lezárt mappáját, amely a fontos külügyi ügyekre vonatkozó iratokat, konfidensjelentéseket tartalmazta. A Kabineti Iroda igazgatója esetenként igen komoly befolyáshoz jutott. Közülük mindenképpen említést érdemel Adolf Kari von Braun báró (1819-1904), aki 1865— 1899 között állt a hivatal élén, és a népnyelv „Vizekaiser”-ként emlegette, illetve Ferenc József másik kabineti igazgatója, Franz Schiessl (1844-1932, hivatalban 1899-1917). Mindkettőjük hagyatéka ma a HHStA-ban található. Bár az első magyarul tudó személy alkalmazására már 1797-ben sor került (Kussenich Tádé, a Magyar Udvari Kancellária későbbi tanácsosáról van szó), a magyar ügyek kezelése csak a dualista berendezkedéssel nyert nagyobb hangsúlyt. Már 1867 februárjától alkalmazták a Kabineti Irodán Pá- pay Istvánt (1827—1897), a Magyar Udvari Kancellária volt titkárát, aki igen gyorsan a magyar ügyek legfőbb intézőjévé emelkedett, és az 1886-ban formailag is megszervezett magyar osztályfőnöki állás első viselője lett.713 A következő magyar osztályfőnökök közül (König Károly 1897—1905, Daruváry Géza 1905-1917, Nagy Géza 1917-1918, Csörgő Bertalan 1918) a legkomolyabb szerepet Daruváry Géza (1875/1876-1934) játszotta.714 A húsz-huszonöt fővel működő Kabineti Irodában a kabineti igazgatón kívül 712 A kérelmek két csoportra oszthatók. 1.) érdemi kérelmek, amelyek valamely konkrét ügyet tartalmaznak, előléptetés, rangemelés etc. 2.) pénzügyi támogatást igénylő folyamodványok. A magyar kérelmek egy 1860-as uralkodói rendelkezés nyomán a visszaállított Magyar Udvari Kancellária, majd 1867 után király személye körüli minisztérium által kerültek kezelésre. A kérelmek kezelésének meglehetősen bonyolult rendjét részletesen ismerteti: Reinöhl, Geschichte des k.u.k. Kabinettskanzlei, 242-250. 713 Életrajza: Reinöhl, Geschichte des k.u.k. Kabinettskanzlei, 372-373. Pápay hagyatékát részben az alább ismertetendő Geheimaktenbe osztották be (Kt. 25.), részben Budapestnek szolgáltatták ki (MNL OL 134). 714 Életrajza: Reinöhl, Geschichte des k.u.k. Kabinettskanzlei, 374-376. Daruváry hagyatékát Pápayéhoz hasonlóan két részre bontották, bizonyos részei a Geheimaktenben (Kt. 25-28), más részük az MNL OL- ben található (I 35). 378
