Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Kabinettsarchiv
az alacsonyabb tisztviselők, tanácsosok és fogalmazók között is mindig akadt magyar illetőségű.715 A Kabineti Levéltár (Kabinettsarchiv) őrzi a közvetlenül az iroda működése során létrejött iratok mellett az uralkodó által életre hívott tanácsadó testületek közül a Staatsrat és a Staatskonferenz levéltárát is, továbbá több e szervek működéséhez kapcsolódó személyi hagyatékot. Korábban már volt róla szó, hogy az önálló Kabineti Levéltárat 1885-ben számolták fel. Ekkor került a levéltár őrizetébe az 1885 előtt keletkezett iratok többsége. Tekintélyes mennyiségű iratanyag azonban továbbra is a Kabineti Iroda őrizetében maradt; az 1885 után keletkezett iratok nagyobb része majd csak 1918 után került a levéltár őrizetébe. Kisebb mértékben az Alte Kabinettsaktenből már ekkor adtak át iratokat a frissen alapított Országos Levéltárnak. A Kabinettsarchiv anyagából 1927 után Magyarországnak több egységet szolgáltatták ki. Néhány kisebb volumenű kiszolgáltatás mellett a legfontosabb a Hungarica aus der Privatbibliothek S. M. Franz (ma MNL OL I 50) átengedése volt.716 Budapestre kerültek a Varia des Kabinettsarchivs, illetve a Vertrauliche Akten állagok egyes egységei (ezekről további információk találhatók a megfelelő állag leírásánál). Sajnos a II. világháborúban a Kabineti Levéltár jelentős károkat szenvedett. Az alsó-ausztriai menhelyekre szétoszlott levéltári anyagból elpusztult a Staatsrat 1761-1833 közötti iratanyaga, a Staatskonferenz aktáinak mintegy kétharmada, a Kabinettskanzlei- akten anyagának több mint a fele, továbbá számos politikusi hagyaték szenvedett súlyos károsodást. Ezek a károk részben pótolhatatlanok. További irodalom: Coreth, Anna: Das Schiksal des k.k. Kabinettsarchivs seit 1945. MÖStA 11. (1958) 514-525. - Reinöhl, Fritz: Geschichte der k.u.k. Kabinettskanzlei. Wien 1963. Alte Kabinettsakten 1523-1803; 50 r.e. Az iratanyagot eredetileg 17 latin nagybetűvel jelzett csoportba osztották, amelyeken belül római és arab számokkal jelzett tárgyi alcsoportokat hoztak létre. Ezek közül magyar szempontból érdekes volt az alábbi három alosztály: L Acta Hungarica 1693-1779; M Siebenbürgische Geschäfte 1740-1770; O Temescher Banat. E csoportok nagyobb részét a Kabineti Levéltár feloszlatása során már 1886. szeptember 13-án átadták az Országos Levéltárnak, ahol az iratokat a Magyar Kancellária Levéltárába osztották be (ma: MNL ÓLA 108 Ungam und Siebenbürgen).717 A visszamaradt iratok között kisebb számban ma is találhatók magyar vonatkozású iratok, pl. a bányaügyek kapcsán a felső-magyarországi nemesfémbányászatra vonatkozólag (Kt. 5-6., 17.), illetve van egy 715 A Kabineti Iroda nemzetiségi összetételéről: Reinöhl, Geschichte des k.u.k. Kabinettskanzlei, 316-317. 716 Pajkossy, Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott irato, 49-53. 717 Reinöhl, Fritz: Zur Geschichte der Wiener Zentralarchive. In: AZ 36. (1927) 222-236. - A Gesamtinventar szerint az átadott akták között volt például Karl Ludwig Freiherr von Rosenfeld (1804-1869) hagyatéka, aki a FIKA, majd a FM tisztviselője volt, hat fasciculusban (Gesamtinventar II. 123. 7. jegyzet). 379
