Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - IV. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv mint az osztrák állami levéltár taglevéltára 1945-től napjainkig - IV. c. Magyar történeti kutatások a második világháborútól napjainkig

A dualista kort kutató nagy nemzedék tagjai közül Palotás Emil a Monarchia keleti politikájával,415 Diószegi István416 a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadása mellett külpolitikával, Somogyi Éva a jegyzőkönyvkiadás mellett igazgatástörténeti, illetve a közös külügyminisztériumban működő magyar hivatalnokréteg vizsgálatával,417 Ha- nák Péter elsősorban kultúrtörténettel,418 Glatz Ferenc a Monarchia felbomlása utáni likvidációs tárgyalásokkal, illetve historiográfiai kérdésekkel419 foglalkozott, illetve az ő nevéhez fűződik a Domanovszky Sándor által megkezdett nagyszabású forráskiadás, a József nádor iratainak folytatása Domanovszky kézirata alapján.420

A Monarchia kora mellett a másik preferált kutatási téma a kor szelleméből fakadóan a munkásmozgalom, illetve az 1918-1919-es forradalmak története volt. A kutatások ebben az esetben inkább az 1918-1938 közötti forrásanyagban folytak (Neues Politisches Archiv), amelyet ekkor, az Archiv der Republik megalapítása előtt (1984) még a HHStA-ban őriztek.421

A kora újkori forrásanyag feltárása és feldolgozása kisebb lendülettel folyt. A régi generáció tagjai közül Benda Kálmán tért vissza több alkalommal, elsősorban az 1608. évi országgyűlés iratkiadásának előkészítése kapcsán. Házi Jenő 1964-ben a Sopron megyei zsidóság történetére vonatkozóan gyűjtött adatokat, Ila Bálint ugyanabban az évben a Thurzó család familiárisaira kutatott, míg Péter Katalin a 17. századi magyar értelmiség története után érdeklődött. A Wesselényi-féle szervezkedés és a Thököly-kor kiváló ismerőjének, Benczédi Lászlónak 1969-ben és 1977-ben nyílt lehetősége, hogy Bécsben kutasson.422 A felvilágosult abszolutizmus kora iránt kötelezte el magát H. Balázs Éva, akinek érdeklődését több téma mellett nem utolsó sorban Kari von Zinzendorf gróf naplói és iratai keltették fel.423 R. Várkonyi Ágnes 1970-1976 között több alkalommal is kutathatott a HHStA-ban a 17. század második felére vonatkozóan.

A fenti, ugyancsak vázlatos áttekintésből is látszik, hogy ha e korszakban nem is volt a bécsi kutatás mindennapos jelenségnek tekinthető, a bécsi levéltárak a magyar történészek viszonylag széles köre számára ismét elérhetővé vált. Az 1980-as években a

415 Palotás, Emil: Machtpolitik und Wirtschaftsinteressen. Der Balkan und Russland in der österrei- chischen-ungarischen Aussenpolitik 1878-1895. Bp. 1995.

416 Diószegi, István: Die Außenpolitik der österreichischen-ungarischen Monarchie 1871-1877. Wien-Graz- Köln 1985. Uö: Bismarck und Andrássy. Ungarn in der deutschen Machtpolitik in der 2. Hälfte des 19. Jahrhunderts. Budapest, München, Wien 1999.

417 Somogyi Eva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. (A közös miniszertanács, 1867— 1906). Bp. 1996. Uö: Hagyomány és átalakulás.

418 Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. Bp. 1975.

419 Glatz, Szaktudományos kérdésfeltevések; Uö: Történetíró és politika. Székiül, Thim, Miskolczy nemzetről és államról. Bp. 1980.

420 Palatin Josephs Schriften. Vierten Band 1809-1813. Zusammengestellt und kommentiert von Sándor Domanovszky. Herausgegeben und eingeleitet Ferenc Glatz. Bp. 1991.

421 Pl. Szín Ai Miklós - Szűcs László: Iratok az 1918-19. évi magyar forradalmak történetéhez az osztrák külügyi levéltárban. In: LK 41. (1969) 105-136.

422 Benczédi László: A prédikátorperek történeti háttere I—II. In: Theológiai Szemle 17. (1975) 7-8. sz. 199-205. és 9-10. sz. 264-267. Uö: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664—1685). Bp. 1980.

423 H. Balázs, Éva: Kari von Zinzendorf et ses relations avec la Hongrie á l’époque de l’absolutisme éclairé. Bp. 1975.

92