Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - IV. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv mint az osztrák állami levéltár taglevéltára 1945-től napjainkig - IV. c. Magyar történeti kutatások a második világháborútól napjainkig

magyar kutatók száma a HHStA és Levéltári Kirendeltség nyilvántartásai szerint apránként emelkedni kezdett, a korábbi húsz-huszonöt helyett évi harminc fő körül mozgott. Lényegi változás következett be 1990-es évek közepén, amikor a vasfüggöny leomlása, az ösztöndíj rendszer átalakulása, új ösztöndíjak megjelenése éreztetni kezdte hatását. Bécsi kutatás többé nem számított privilégiumnak, leginkább vállalkozó kedv kérdésévé és persze anyagi kérdéssé alakult. Az elmúlt évtizedben a Magyarországról érkező kutatók, akiknek száma az 1990-es évek végére évi ötven fő fölé emelkedett, legmarkánsabb csoportját a disszertációjukat író doktoranduszok alkotják. Az érdeklődés ismét átalakult, a Monarchia idejéről a kora újkorra helyeződött vissza. A HHStA anyagának feltárása mellett megindult az erre az időszakra rendkívül gazdag anyagot őrző Hofkammerarchiv, illetve a Kriegsarchiv kiaknázása. Ebben igen nagy, ha ugyan nem döntő szerepet játszik az a fentebb már jelzett tény, hogy Gecsényi Lajos delegátusként megkezdte a Hoffinanz Ungarn lajstromozását, ezzel a rendkívüli terjedelmű iratanyag megközelítéséhez új, minden eddiginél hatékonyabb segédeszköz készítését indította el. A kutatási kedv, illetve a bécsi kutatási lehetőségek növekedését mutatja, hogy az ezredfordulóra a levéltári delegátus segítségét igénybe vevő kutatók száma átlagosan hetven fölé nőtt. Ezzel párhuzamosan megnőtt az elektronikus levelezésnek köszönhetően az írásbeli ügyintézés forgalma is.

93