Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - IV. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv mint az osztrák állami levéltár taglevéltára 1945-től napjainkig - IV. b. A magyar levéltári delegátusok működése a delegáció visszaállításáról (1959) napjainkig

kutatására szolgál, hanem segítségével a mikrofilmtekercsek is könnyebben használhatók.408

Gecsényi Lajos érdeme több magyar családi levéltár, levéltöredék felderítése és rendezése mellett — a vöröskői Pálffy-, a szepesmindszenti Csáky-, illetve az Erdődy-levél- tár, továbbá Mérey Kajetán hagyatéka, és az alsó-ausztriai Tartományi Levélárban őrzött marcheggi Pálffy-levéltártöredék rendezéséről van szó - a Finanz- und Hofkammerarchiv bekapcsolása a feltárási munkálatokba. Gecsényi Lajos kezdte meg az Udvari Kamara 1526—1762 közötti központi magyar sorozata, a 962 raktári egységből álló Hoffi- nanz Ungarn lajstromozását. Jómagam ezt a munkát folytattam, így egyelőre az 1652-ig terjedő rész, az első 187 csomó feldolgozása történt meg, amelyből az 1641-ig terjedő rész az említett CD-ROM-on adatbázis formájába is elérhető. A Hofkammerbeli magyar jogok feltámasztása magával hozta, hogy a Hofkammerarchiv Johannesgasse-i épületből Erdbergre való áttelepítését követően a magyar delegátus a központim épületben is munkaszobát kapott.

Az utóbbi évek forrásfeltáró és segédletkészítő munkálatai e két feltárási súlyponthoz kapcsolódnak. A HHStA-ban az Ungarische Akten Miscellanea, Comitialia, Specialia sorozata mellett legnagyobb volumenű vállalkozásnak a konstantinápolyi Habsburg-kö- vetek jelentéseit, illetve a budai pasával folytatott diplomáciai érintkezés anyagát tartalmazó Turcica állag feldolgozása volt. Eddig az 1652-ig terjedő rész került lajstromozásra (125 doboz, CD-ROM-on elérhető az 1643-ig terjedő rész). E munkálatok eredetileg hátteret kívántak biztosítani a magyar történetírás régi nagy adóssága törlesztéséhez, a konstantinápolyi követjelentések kiadásához, amelyet még a HHStA első magyar levéltárosa indított meg az 1830-as években, és amelynek a folytatására Szekfíí Gyula és Eckhart Ferenc készített tervezetet 1918-ban. Az elkészült lajstrom az iratanyag használatát akár eredetiben, akár mikrofilm formájában, nagymértékben megkönnyíti. A reformkori fondok közül magyar szempontból feldolgozásra került az uralkodó mellett működő kabineti referensek iratait tartalmazó Kabinettskanzlei Akten (1802-1848, 96 doboz), a Kolowrat állam- és konferenciaminiszter iratait őrző Minister Kolowratakten (1822-1848, 228 doboz), és megkezdődött a Staatsrat (1833-1848,430 doboz) megmaradt iratainak feltárása (az 1840-ig terjedő anyag került eddig feldolgozásra, az 1841. év feltárása van folyamatban).

Összevetve a háború előtti időszakkal az utóbb tárgyalt korszakot, megállapítható, hogy amennyire pozitív a segédletkészítés és más levéltári munkák előtérbe kerülése, annyira szembeötlő a forráskiadás elhanyagolása. Még ha tudomásul is vesszük, hogy a nagy összefoglaló műveket már régóta nem levéltárosok írják, hanem főállású történészek, sajnálatos a levéltárosi munkában a forráskiadások ilyen mértékű háttérbe szorulása, annál is inkább, mert a főállású történetírás is feltűnően csekély érdeklődést tanúsít a kérdés iránt.

408 Pajkossy Gábor - Ress Imre: A Staatskonferenz (Konferenz, Ministerialkonferenz) magyar vonatkozású iratai (A-, B-, S-sorozat) 1809-1848. Repertórium. Bp. 1998.

89