Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Hivataltörténeti rész - IV. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv mint az osztrák állami levéltár taglevéltára 1945-től napjainkig - IV. c. Magyar történeti kutatások a második világháborútól napjainkig
IV.c. Magyar történeti kutatások a második világháborútól napjainkig A világháborút követően a bécsi magyar történeti kutatások szervezésében döntő szerepet játszó Bécsi Magyar Történeti Intézet tovább folytatta működését, igaz működési lehetőségei beszűkültek. Nem csoda, hogy 1945-ben és 1946-ban nem található magyar kutatótól származó kutatóív a HHStA irattárában. 1947-ben is mindössze hét magyar folytatott levéltári kutatást a HHStA-ban a volt delegátus Paulinyi Oszkárt is beszámítva: Andics Erzsébet, Brusznyai Árpád, Dömyei Sándor, Polónyi Nóra, Tamai András, Tóth András. A kutatások kivétel nélkül 1848-ra irányultak, illetve két esetben román vonatkozások feltárására törekedtek (erdélyi román kultúregyesületek 1849-1867, román fejedelemségek története 1849-1867). Paulinyi maga is két éven keresztül — az 1848-as centenáriumi ünnepségek apropóján - 1848-as iratfeltáráson dolgozott. Az intézeti keretek azonban nem sokáig léteztek, 1948 decemberében a Bécsi Magyar Történeti Intézetet bezárták, egyidejűleg sor került a levéltári delegáció működtetésének szüneteltetésére. ATörténeti Intézet bezárása, illetve a delegáció szüneteltetése nem jelentette egyúttal azt is, hogy a bécsi levéltárak elveszítették volna jelentőségüket a magyar történettudomány, a marxista magyar történettudomány számára. Már 1950 februárjában körkérdést intézett Andics Erzsébet, a Magyar Történelmi Társulat akkori elnöke a történettudomány ötéves terve kapcsán több neves magyar történészhez, hogy mely bécsi levéltári állagok érdemesek fényképezésre. A megkérdezett történészek között Szekfüvel, az egykori felszámoló biztossal együtt három egykori delegátus is volt. Ok nem csupán a filmezendő anyagra tettek javaslatot, hanem egyúttal arra is, hogy a vállalkozást újból delegált levéltári kirendeltek irányítsák. A körkérdés eredményeképpen azután rövidesen meg is indultak a mikrofilmezési munkálatok, elsősorban a HHStA-ban. 1960-ban a Magyar Országos Levéltár már 280 000 mikrofilmfelvétellel rendelkezett bécsi levéltárakból. Amíg nem került sor újra delegátus kiküldésére, a filmezés lebonyolításában, a filmezendő anyag kiválasztásában és előkészítésében kulcsszerepet játszott Németh Antal (1910-1987), a HHStA raktárosa, pályája végén segédhivatali igazgató, aki egészen nyugdíjazásáig más területeken is hasznosan segítette a mindenkori delegátust.409 A mikrofilmezés azért is vált szükségessé, mert ezekben az években külföldre utazni alig volt lehetséges. A korlátozásoknak köszönhetően a magyar kutatók száma drasztikusan visszaesett: 1950-1956 között évente csupán 1-3 magyar kutató szerepel a HHStA nyilvántartásaiban. Komoly változás következett be az 1950-es évek végétől, amikor is a Magyarországról érkező kutatók száma ismét megemelkedett. 1963-ban és 1964-ben már húsz fölé emelkedett a HHStA kutatótermét látogató magyarok száma, közülük többen magyar állami ösztöndíjjal érkeztek és az újonnan épített Hollandstras409 Életrajzi adatai: Verzeichnis der Archivare an deutschen und österreichischen Archiven. Hg. vom Verein deutscher Archivare. 11. Ausgabe 1972. Wiesbaden 1972, 233. 90
