Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - III. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a Monarchia felbomlásától a II. világháború végéig (1918-1945) - III. b. A magyar levéltári kormánymegbízottak (delegátusok) működése a delegáció szüneteltetéséig (1948)

szerződésben megkívánt esküt a magyar követségen.341 A két kiküldött mellett 1927- 1928-ban mint levéltári segédigazgató működött Dr. Radies Vendel.342

A delegáció kezdetben a M. Kir. Külügyminisztérium, illetve a bécsi követség közvetlen alárendeltségében tevékenykedett. Ez az állapot 1928-ban megváltozott, amikor az Országos Magyar Gyűjteményegyetem és annak tanácsa vette át a levéltári kirendeltség terheit, leszögezve ugyanakkor, hogy mindezzel a követséghez való beosztottság jellege, és a kiküldöttek kormánymegbízott volta nem szenvedett változást.343 Beosztásukat tekintve a megbízottak a követségi fogalmazókkal voltak azonos szinten, teljes jogú működésüket a szerződés értelmében csak egyévi próbaidő után kezdhették meg.344

Az első személyi változás 1929 végén következett be, amikor Eckhart Ferenc tizennyolc éves bécsi tartózkodás után visszatért Magyarországra, és a jogtörténet professzora lett Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen.345 Utódául az Országos Levéltár allevéltámokát, Paulinyi Oszkárt nevezték ki, aki 1930. január 2-án lépett hivatalba.346 Nem sokkal később Miskolczy Gyula is búcsút mondott a császárvárosnak, a Római Magyar Intézet igazgatói széke és a római egyetemen létesített magyar történeti katedra várt rá.347 A delegáció vezetését azonban nem Paulinyi Oszkárra, hanem Já- nossy Dénesre bízták, aki 1930-1936 között tevékenykedett Bécsben.348 A személyi döntések kapcsán fontos megjegyezni, hogy a kiválasztott személyek mindegyike rendelkezett bécsi helyismerettel. Miskolczy Gyula 1913-1914-ben a Hofkammerarchiv- ban az Országos Levéltár megbízásából végzett anyagfeltárást.349 Paulinyi Oszkár 1922-1923-ban Alfons Dopsch professzor hallgatója volt, majd 1925-1926-ban a Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa, ahol Jánossy Dénes 1925-ben, majd 1926-1927- ben tartózkodott hosszabb ideig.350 A kiválasztott személyek a szerződés feltételeinek eleget téve mindnyájan az Országos Levéltár alkalmazottai voltak.

341 MNL OL K 81 Külügyminisztériumi levéltár, Bécsi követség 1926-3830.

342 Radics korábban a közös külügyminisztérium alkalmazásában állt, mint irodatiszt. ÖStA HHStA Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4 Kt. 460. Staatsbürgerschaft 1917.

343 Az igen bonyolult kiindulási helyzet idővel a kultuszminisztérium javára billent el, nem utolsó sorban a Bécsi Magyar Intézetek és a levéltári kiküldött tisztének összekapcsolódása miatt, mindez ugyanakkor a fentebb említett kormánykiküldött jelleg elhalványodását vonta maga után.

344 MNL OL K 81 1928-1082. A VKM 1928. július 1-jétől vette át a fizetés folyósítását.

345 Eckhart 1929. augusztus 21-én kapta meg kinevezését a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem II. jogtörténeti tanszékére. Önéletrajza: MTAK Ms 5614/62. és 63. E hivatkozást Ujváry Gábornak köszönöm.

346 Paulinyi Oszkár kiküldéséről 1929 szeptemberében kezdték meg a tárgyalásokat, 1948-ban készült önéletrajza szerint 1930. január 2-án lépett hivatalba. Paulinyi Oszkár: Gazdag föld - szegény ország. Tanulmányok a magyarországi bányaművelés múltjából. Bp. 2005, 405.

347 Miskolczyt 1930. június 13-án bízták meg a római Collegium Hungaricum igazgatásával, majd 1930 őszén lett egyetemi tanár, hivatalos igazgatói megbízatása 1930. október 20-án kelt. Ujváry Gábor: A Római Magyar Intézet története. In: LSz 44. (1995) 19, 33-34.

348 Klebersberg Kuno miniszter Jánossy Dénest Miskolczy utódának 1930. április 9-én javasolta. MNL OL K 726 1930-346.

349 Miskolczy 1914. január l.-augusztus 2. között tevékenykedett a Hofkammerarchivban. Lásd a fentebb idézett Eckhart-féle előterjesztést.

350 Paulinyire: MNL OL K 726 Magyar Nemzeti Múzeum, Tanács 1929-784. Jánossyra: Ujváry Gábor: Tudományszervezés-történetkutatás-forráskritika. Klebesberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Historia est magistra vitae? Tanultunk a történelemből? Győr, 1996, 200-201.

75