Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. d. Magyar levéltárosok a dualizmus korában

cius 29. aligazgató).164 A Monarchia széthullása után 34 szolgálati évvel a háta mögött, egészségi okokra hivatkozva 1918. december 1-jén kérte nyugalmazását. Nyugdíjazása után néhány évvel visszavonult gimnáziumi tanulmányainak színhelyére Kremsmüns- terbe, ott is halt meg 1942-ben. 1918 után aktív szerepet csupán mint a Habsburg-család képviselője vállalt a Habsburgok Hausarchiv-ja tulajdonjoga feletti vitában. Alapos képzettsége ellenére Győry Árpád szerényebb irodalmi munkásságot fejtett ki, történetírói működés szemlátomást nem izgatta.165 Kivételszámba megy a Történeti Szemle 1916-os évfolyamában publikált cikke.166

A magyar levéltárosok sorában a harmadik Stokka Tankréd volt, aki a jogász tradíciót testesítette meg.167 Stokka a bécsi egyetem jogi karát látogatta, ott is doktorált (1892). Levéltárosi pályáját 1892. november 9-én kezdte meg fogalmazógyakomokként, gyakornoki évét letudva 1894. január 1-jétől kapott fizetést (adjutum), 1896-ban II. osztályú, 1904-ben I. osztályú levéltári fogalmazó, 1909-ben nyerte el a levéltámoki címet, 1913. november 27-én pedig osztálytanácsosi kinevezést kapott. Pályáját a birodalmi levéltárak referenciában kezdte, majd a frissen levéltárba került Államkancelláriához tartozó diplomáciai levelezések (Diplomatische Korrespondenz) rendezésével és felállításával foglalatoskodott, amelyhez számos segédletet készített, illetve dolgozott át. 1911-ben megkapta a Hungarica-t és a Kabinettsarchivot, valamint a Staatsratot. A háború idején a szerb Külügyminisztérium zsákmányolt anyagának rendezésével bízták meg. 1917-ben neve felmerült, mint Thallóczy lehetséges utódáé a Hofkammerarchiv élén. A Monarchia széthullása után magyar külügyi szolgálatba lépett, a levéltári felszámoló bizottság tagja, egy váratlan szívroham azonban korán véget vetett életének.168 Stokka aktív tudományos tevékenységet nem fejtett ki, leginkább mint publicista, vezér- cikkíró működött.169 Minden jel szerint azonban komoly politikai befolyással rendelkezett Leopold Berchtold külügyminisztersége idején (1912-1915), aki Ress Imre meglátása szerint a magyar ügyekben nem Thallóczyra, hanem magyar nyelvtanárára, a jogász értelmiségi Stokka Tankréd véleményére adott.170

A Bécsben dolgozó magyar levéltárosok közül valószínűleg a legismertebb név a világháború közötti magyar történetírás nagy alakjának, Szekfíí Gyulának a neve, aki

164 Gesamtinventar I. 45.

165 Publikációira: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. I-XIX. Bp. 1939-2002, XI. 879.

166 Győry Árpád: A Czobor-Strahleinheim párbaj története. In: Történeti Szemle 5. (1916) 366-378.

167 Életére: Gesamtinventar I. 142-143. - Jahrbuch des k.k. auswärtigen Dienstes 1917. Wien 1917, 221. - Fazekas, Magyar levéltárosok Bécsben, 83. - Személyi anyaga: ÖStA HHStA Min.d.Ä. Adm. Reg. F4 Kt. 333. (nem sok aktát tartalmaz, az érdemi anyag valószínűleg átadásra került 1918 után Magyarországnak). További, személyére, főleg a Konzuli Akadémián folytatott oktatói tevékenységére vonatkozó anyagok: Uo. Archiv der Konsularakademie Karton 99. (162) Professorenakten nach 1918 (Tankred Stokka, fénykép is található itt róla!), Lásd még: Uo. Min.d.Ä. Adm.Reg. F 4. Kt. 457. Revirenment 146. (előléptetése, 1908 végén levéltámoki címet és jelleget kapott), 159. (előléptetése levéltámokká a Winter nyugdíjazása utáni sorozatos előléptetések alkalmával).

168 Gesamtinventar I. 142-143.

169 Schütter említései Stokka „Transylvanus” álnév alatt a Reichspostban publikált cikkeiről. HHStA Nachlass Schütter Kt. 6. Tagebuch 1914. január 27. (110), 1914. június 27. (153).

170 Ress Imre: Szekfíí Gyula, Emst Molden és az Eötvös Collegium. Szekfíí Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Szerk. Paksa Rudolf. [Bp.] 2007, \l-\2, különösen 31-32.

44