Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)

Hivataltörténeti rész - II. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv a dualizmus korában (1868-1918) - II. d. Magyar levéltárosok a dualizmus korában

1909-től működött a HHStA-ban (1909-1918).171 Szekfű, mint az Országos Levéltár napidíjasa Hodinka Antal utódaként már 1907-től Bécsben dolgozott a Hofkammerar- chivbeli magyar anyag feltárásán. Nem kellett azonban sokáig napidíjaskodnia, már 1909 elején lehetőség nyílt arra, hogy álláshoz jusson, ti. felvették a HHStA-ba fogal- mazógyakomoknak (1909. febmár 11 .).172 A hiányosan rendelkezésre álló források alapján úgy tűnik, hogy a neves intézménybe való kerülésében nemcsak az ott aligazgatós- kodó Károlyinak, hanem a nála politikailag lényegesen befolyásosabb Thallóczy Lajos közbenjárásának köszönhette, legalábbis ez derül ki Gustav Winter levéltár-igazgatónak a külügyminiszterhez intézett beadványából.173 Álláshoz jutása csak részben tudható saját érdemeinek, nem csekély részben a magyar delegáció többször nyomatékosan megismételt, a Staatsarchivon belül a magyar elem növelésére vonatkozó követelésének tudható be. így előzhetett meg a névtelen magyar pályázó nála érdemesebb személyeket, mint a nem sokkal később felvett, IÖG kurzust végzett Ivó Luntzot (1881-1914), illetve a vele együtt pályázó Lichteinstein herceg által ajánlott lengyel-német Emst Lun- ninskit.174 Szekfű levéltárosként igen gyors karriert futott be, az egy éves próbaidő leteltével 1910-ben II. osztályú fogalmazógyakomokká nevezték ki, 1912 végén pedig már kinevezett allevéltámok.175 Igaz, villámkarrierje Károlyi nyugalmazása után nem folytatódik, 1918-ig újabb előléptetésére már nem kerül sor.

Szekfű, hasonlatosan Károlyihoz elsősorban a magyar és a kelet-európai osztályban kapott feladatokat. A levéltári irattár aktái alapján úgy tűnik, hogy Károlyi örökségét

171 Glatz Ferenc: Szaktudományos kérdésfeltevések és történetpolitikai koncepció. (A fiatal Szekfű Gyula bécsi éveinek történetéből). In: TSz 17. (1974) 396-420. - Dénes Iván Zoltán: A „realitás” illúziója. A historikus Szekfű Gyula pályafordulója. Bp. 1976. - Ress, Szekfű Gyula, Emst Molden és az Eötvös Collegium. - Fazekas István: Szekfű Gyula és a Haus-, Hof- und Staatsarchiv és levéltárosai az I. világháború előestéjén. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor. Bp. 2011, 58-75.

172 ÖStA HHStA Direktionsakten Sonderreihe Kt. 1. Personalien 1876-1913, 1909: 26., 123. Gustav Winter levéltárigazgató előterjesztésében utalt arra, hogy Szekfű már letette a magyar levéltárosok számára előírt szakvizsgát, ezért a hatályos rendelkezések értelmében további vizsgát nem kell tennie (uo. 1909: 26.).

173 „Ich habe mir bereits in meinem Berichte vom 8. d. M. Z. 26, den Antrag zu stellen erlaubt, dass Aspirantenstelle und Adjutum dem Dr. Julius Szekfű verliehen werden, einem jungen Ungam, der für den Archivdienst vorgebildet und geprüft, im k. ungarischen Reichsarchiv in Budapest als Konzeptspraktikant angestellt und dem k.u.k. Gemeinsamen Finanzarchive in Wien zur Dienstleistung zugeteilt ist, dessen Chef ihn mündlich bestens empfohlen hat. Die Genehmigung jenes Antrages wage ich um so zuversichtlicher zu erhoffen, als nicht nur die erwähnten sachlichen sondern auch ziemlich gewichtige politische Gründe dafür sprechen. Denn die Bewerbung Szekfüs bietet nun die von der Archivdirektion im Auftrag des hohen Ministeriums seit Jahren emsig gesuchte Gelegenheit, dem alten und immer dringender wiederholten Wunsche der ungarischen Delegation zu entsprechen, dass im Dienste des Staatsarchivs das ungarische Element stärker vertreten sei.” Winter igazgató 1909. január 21-én kelt beadványának másolata. ÖStA HHStA Kurrentakten 1909: 57.

174 ÖStA HHStA Kurrentakten 1909: 57. A magyar elem alulreprezentáltságáról csak annyit, hogy 1912-ben huszonegy tisztviselője volt a HHStA-nak, ebből hat volt magyar illetőségű (Károlyi Árpád, Györy Árpád, Stokka Tankréd, Szekfű Gyula, Roderich Gooss és Anthony von Siegenfeld). HHStA Adm. Reg. F 4 Kt. 460. Staatsbürgerschaft der Beamten 1912 föl. 77-94. (nyomtatvány). Az I. világháborúban elesett Luntzról éppen Szekfű írt nekrológot a Történeti Szemle hasábjain (Nekrológ. Luntz Ivó (1881-1914). In: Történeti Szemle 3. (1915) 158-160.

175 Levéltárosi pályájának állomásai: Gesamtinventar I. 145-146., illetve Fazekas, Magyar levéltárosok Bécsben, 83-84.

45