Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Kabinettsarchiv
Referate Baldaccis in geheimer Polizeisachen 1792-1837; 6 r. e. Anton Baldacci (1762—1841) előbb a Staats- und Konferenzministerium mellett, majd a Staatsratban volt udvari tanácsos, 1810-ben az Osztrák Kancellária alkancellárja, 1813/1814-ben hadügyminiszter is. Hagyatéka tekintélyes részét beosztották a Kabi- nettskanzleiaktenbe, más részét katonai vonatkozásai miatt átadták a Kriegsarchivnak, ismét egy másik részét a Kabinettsarchiv hagyatékai között őrzik (NI Baldacci).726 Baldacci 1803-tól alkotmány- és rendőrügyekben kabineti referens is volt, ezen működése során egyik feladata a Polizeihofstelle előterjesztéseinek véleményezése volt. Az itt található iratok tartalmazzák a Polizeihofstelle előterjesztésének kivonatát, Baldacci véleményét, majd az ügyben hozott legfelsőbb döntést. Az előterjesztések számos ügynöki jelentés kivonatát, esetenként másolatát is megőrizték. A hagyatékról nem lehet tudni, hogy mikor kerültek a HHStA őrizetébe. Baldacci által készített ún. „Immediatberichte” (uralkodóhoz közvetlenül intézett előterjesztések) találhatók a Kaiser Franz Akten-ben: Kt. 109. (alt 101). Szélesebb érdeklődésre tarthatnak igényt az 1814-1815-ből származó, bécsi kongresszusra vonatkozó jelentések. A hagyatékhoz külön segédlet nem áll rendelkezésre, csak darabszintű átnézéssel kutatható. Szúrópróbaszerű vizsgálatok azt mutatják, hogy magyar vonatkozásokban gazdag, számos hangulatjelentés, informátori jelentés kivonata található benne, különösen 1812-1813-ból. Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar II. 149. - Szekfű—Miskolczy II. 56. Kabinettskanzlei-Vorträge (MR- und MC-Akten) 1848-1918; 2165 r.e. A Kabinettskanzlei-Vorträge sorozat iratai három szerv működése során keletkeztek. (1.) Azún. „MR-Akten” az 1848. március 17.-1852. április 5. között működő osztrák minisztertanács tevékenysége során jöttek létre. Felix Schwarzenberg halála után az uralkodó többé nem nevezett ki miniszterelnököt, helyét a császári ház minisztere, Kari Ferdinand Graf Buol-Schauenstein vette át, aki egyúttal a Ministerkonferenz elnöke lett. A Ministerkonferenzhez beterjesztett iratokat (2.) „MC-Akten” névvel jelölik, és 1852. április 5.-1858. október 8. közötti időből származnak. 1858. október 8-án az ügymenet egységesítése címén az uralkodó feloszlatta a Ministerkonferenz irodáját és annak feladatait saját Kabineti Irodájának adta át. Az 1858. november 4. után, a Kabineti Iroda működése során keletkezett akták az ún. (3) „K.Z. (C.K.) -Akten” (1858-1918).727 A Vorträge sorozat aktái tartalmazzák a különböző minisztériumok által az uralkodó elé terjesztett ügyiratok kivonatát, a legfelsőbb döntés fogalmazványát, esetenként a miniszteri előterjesztés másolatát, vagy a magyar minisztériumok esetén a magyar nyelvű előterjesztés német fordítását (sajnos nem mindig!). Az uralkodói döntést rávezették az eredeti ügyiratra, amelyet az uralkodói aláírást követően visszabocsátottak a felter726 Személyére: Krones, Franz von: Zur Geschichte Österreichs im Zeitalter der franzözischen Kriege und der Restauration 1792-1816. Mit besonderer Rücksicht auf das Berufsleben des Freiherm Anton von Baldacci. Gotha 1886. 727 C. K. = Cabinettskanzlei, K. Z. = Kabinettszahl. 386
