Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik vor 1848
Ezek közül a bizottságok közül állandósult 1697-ben a Deputation des Status publi- co-oeconomico-militaris, amely feladatául a hadügy finanszírozását kapta (működését külön instrukció szabályozta, 1697. december 10.). A deputáció jegyzőkönyvei is ebben az állagban találhatók (1698-1707, Kt. 10-12.). A pénzügyek felügyeletére is egy önálló bizottság alakult „Geheime deputierte Kommission in cameralibus” név alatt (instrukciót kapott 1698. szeptember 10).474 1. József uralkodása kezdetén a különálló bizottságokból álló modellt fejlesztette tovább, amikor 1705. június 7-én feloszlatta a Titkos Konferenciát és helyette három-öt titkos tanácsosból álló, különálló bizottságokat („Conferenzen”) alakított ki. így külön bizottság intézte a Német-római Birodalom ügyeit, az angol, holland, francia, spanyol, „római”, svájci, török ügyeket, de ilyen bizottság irányította pl. Erdélyt is. Az új rendszer idővel átláthatatlannak bizonyult, ezért az uralkodó a külügy és hadügy egységes irányítására egy szűkített konferenciát (engere Conferenz) állított fel (1709. március), amely azután elsősorban a külügy terén fejtett ki komoly befolyást. VI. Károly lényegében a testvére által kialakított keretek között vitte tovább a Titkos Konferencia működését, amelynek tevékenysége Mária Terézia nagyszabású igazgatási reformjaival, 1749-ben ért véget. A fetenbb említett szűkebb grémiumnak a működése tetten érhető az itt őrzött iratanyagban is, a VI. Károly-korabeli iratok között számos jegyzőkönyv található, amely a „conferentia secretior” ülésén keletkezett. 1729-ben tagja volt a grémiumnak Szavoyai Eugén herceg, az Udvari Haditanács elnöke, Philip Ludwig Sinzendorf gróf első kancellár, Thomas Gundacker von Starhemberg gróf, az Udvari Kamara elnöke,. Az ott elhangzottakat általában néhány nappal később, Bartenstein tanácsos előterjesztés formájában kidolgozta, és az uralkodó elé vitte, aki megjegyzéseit, illetve döntését az előterjesztésre vezette rá. Az iratok között nem egyszer az előterjesztés fogalmazványa és eredeti példánya is megtalálható.475 A Staatskanzlei megalakulása (1742), illetve a Titkos Konferencia felszámolása után (1749) mind erőteljesebben a külügyi jelleg dominált az előterjesztések között, ez különösen a Staatskonferenz megszervezését (1809) követően lett érezhető. Fontos tudnivaló, hogy a beérkezett diplomáciai jelentések értékelése részben itt történt meg, ugyanakkor számos jegyzőkönyv, illetve előterjesztés található a pertinenda alapon felállított különböző állagokban is. A fentebb jelzett szervezeti változásoknak megfelelően 1749 után megemelkedik az anyagban a Staatskanzlei által készített előterjesztések aránya, azonban Mária Terézia idején külügyekben továbbra is többször összeült a miniszteri konferencia, pl. 1754. augusztus 7-én a római királyválasztás kapcsán az uralkodó jelenlétében Corfiz Anton Ulfeld gróf, Rudolf Josef Colloredo gróf, Johann Joseph Khevenhüller gróf, Batthyány Lajos gróf, magyar kancellár és Wenzel Anton Kaunitz gróf tanácskozott. Az anyagban tehát vegyesen találhatók előterjesztések és a miniszteri konferencia jegyzőkönyvei.476 474 Holl, Brigitte: Hofkammerpräsident Gundaker Thomas Graf Starhemberg und die österreichische Finanzpolitik der Barockzeit (1703-1715). Wien 1976, 31. 475 Az ügykezelési gyakorlatra több példa található az 1729-es év anyagában, Kt. 29. 476 StK Vorträge Kt. 75. Konv. 175. VI1I-1X. föl. 67-76. 167
