Fazekas István: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai - Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 10. (Budapest, 2015)
Ismertető leltár - Diplomatie und Aussenpolitik vor 1848
dezés során Hans Schütter beosztotta a Friedensakten megfelelő részébe. A kutatást tételszintű jegyzék segíti. Levéltári segédlete: AB V/6/2 Nyomtatott ismertetés: Gesamtinventar I. 438^140. - Szekfű-Miskolczy I. 44. Vorträge an den Kaiser 1558/1606-1868; 304 dob. A vegyes eredetű állag a Habsburg Monarchia külügyi szervei által az uralkodó elé vitt külügyi tárgyú előteljesztéseket (Vorträge), erre adott uralkodói válaszokat, legfelsőbb elhatározásokat, illetve különböző tanácsadói testületek üléseiről készült jegyzőkönyveket (Protokolle) tartalmaz.471 Az iratanyag több szerv működésének köszönheti létrejöttét. Itt található az uralkodó mellett működő tanácsadó testületek közül a Titkos Tanács (Geheimrat) jegyzőkönyveinek egy része.472 A fennmaradt jegyzőkönyveket a német szakirodalom két csoportra osztja, részben ülés alatt született, annak lefolyását rögzítő „Verlaufsprotokolle”-ról beszél, ahol az egyes résztvevők véleménye is megismerhető, részben előterjesztés formájában készült ún. „BeschluBprotokolle”-ról beszél, amely csupán a grémium javaslatát adja vissza és a távollévő uralkodó tájékoztatására szolgál. Ez utóbbiakon az ülésen résztvevők listája mellett az uralkodói kihallgatás alkalmával született határozat kivonata is megtalálható. A titkos tanácsi jegyzőkönyek nem csekély része tárgyi alapon különböző állagokba került szétosztásra, így a magyar vonatkozásúak egy része az Ungarische Aktenben található. A 17. század középső harmadában a Titkos Tanács helyét egy másik, szűk körű tanácsadói testület, a Titkos Konferencia (Geheimkonferenz, 1665 után) vette át. A konferencia működéséről tanúskodó jegyzőkönyvek, előterjesztések részben szintén ide kerültek. Az ügyek szaporodása, illetve a tagok létszámának emelkedése az 1670-es évektől kezdve megkívánta, hogy bonyolultabb ügyek előkészítésére tanácsosokat küldjenek ki, deputáljának (deputierte Räte), akik javaslataikat votumban foglalták össze, ezt a votumot terjesztették azután a Konferencia elé, amelyről, ha nem volt jelen személyesen az uralkodó, előterjesztést (Vortrag) készítettek. Az 1680-as évektől a fontosabb ügyek tárgyalására a Konferencia tagjaiból és szakértőkből több alkalmi jellegű bizottság jött létre (Kommissionen), amelyek javaslataikat közvetlenül terjesztették az uralkodó elé, aki egyre inkább visszavonult az üléseken való közvetlen részvételtől (lépések az ún. kabineti kormányzás felé).473 471 A Gesamtinventar az állag jellemzése kapcsán Bitermann 1852-es megfogalmazását idézi: „Konferenzprotokolle, -notate und -rapulare, Vorträge der Konferenzminister und Staatskanzler an den Kaiser, kaiserliche, auf den Vorträgen indorsierte Resolutionen, Handbillette, spezielle kaiserliche Weisungen, diplomatische, durch das Organ der Konferenz oder der Staatskanzlei dem Kaiser vorgelegte Berichte etc.” Gesamtinventar I. 421^122. 472 A Titkos Tanács története még feldolgozásra vár. Haszonnal forgatható Schwarz monográfiája (1943) és Sienell értekezése (2004). 473 Ezért található számos előterjesztésen ebből az időszakból I. Lipóttól származó jegyzet, amelyek részben az egyes pontokat minősítik, részben az egész előterjesztésre vonatkozólag döntenek. Az uralkodó nehezen olvasható kézírása miatt gyakran az uralkodói döntés mellett, annak egy írnoktól származó, közönséges földi halandó számára is olvasható átirata is megtalálható. 166
