Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E6. COMMISSIO IN NEGOTIO LIBERARUM REGIARUM CIVITATUM DEPUTATA (A Magyar Kamara városi bizottságának iratai) (1733) 1735-1773 6 kötet, 1 csomó A bizottság ülési jegyzőkönyvei (protocolla) 1735. július 8—1742. november 9.; 1756. február 14—1759. március 5. (kivonatos); 1770. szeptember 10. Irattári lajstrom: a városi bizottság elé utalt beadványok irattári lajstroma kötetenként betűrendes neves tárgymutatóval. (A lajstrom egykorú címe „Liber expeditionum" téves, tartalmának a „Liber exhibitorum" vagy a „Liber litterarum" felelne meg.) 1761-1773 Ügyviteli segédkönyvek — városi ügyekben kelt királyi rendeletek kivonatai (Liber extractuum e benignis resolutiorübus — 1741. március 20—1758. június 26.), illetőleg szövegmásolatai (Liber resolutionum regiarum 1758. szeptember 7—1760. december 18.), egybekötött mutatóval 1 kötet és 1 csomó (csomózott füzetek) 3 kötet 2 kötet A Magyar Udvari Kamara 1733. július 21-i ülésében egy különbizottságot küldött ki a szabad királyi városok által eladdig a Kamarához már beküldött házi számadásaik felülvizsgálására.

1 A bizottság b. Péterffy József Antal (somoskeői) tanácsos elnöklete alatt b. Mednyánszky László (medgyesi), Okolicsányi László, Weidinger Xavér Ferenc és Neffczer Jakab tanácsosokból állott, akik mellé még egy titkárt és a számvevőt rendelt ki segéderőkül, gondoskodván mindkettő helyettesítéséről is.

2 így alakult meg a később „városi" néven ismert bizottság, a Magyar Kamara első állandó jellegű bizottsága. Állandósulását már eleve magával hozta az elébe szabott feladatkör; nem kevesebb, mint 38 szabad királyi város számadásának a rendszeres, évről-évre visszatérő felülvizsgálatáról volt szó, sőt egyelőre a bizottságnak egész 1724-ig visszamenőleg kellett a számadásokkal foglalkoznia. A városok házi számadásainak a felülvizsgálata és vele a városok háztartásának, gazdálkodásának a rendszeres ellenőrzése új mozzanatként tűnik fel ekkor a Kamara ügyvitelében. A tisztújítások biztosi ellenőrzésének a valamelyes előzmény számba vehető gyakorlatával szemben, amint az az elsősorban a városi tanácsosok katolizálásának az érdekében az 1770-es évek óta meggyökeresedett, a városi önkormányzatok korábbi önállóságának és függetlenségének újabb nagymérvű megszorítását jelenti, az abszolutizmus jegyében önmagát mindinkább az állammal azonosító királyi hatalom részéről. Az indítékot a régi, a feudális uralkodó osztályok hatalmi szervei — a nagybirtok, a megyék és a város tanácsok — által kézbentartott régi adóbehajtó gépezetnek a lazasága és az adózó elnyo-