Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

Strigoniensis domini condam Nicolai e comitibus Csáky de Keresztszegh ex parte camerae et venerabilis cleri delegatae.") 1757. május 31—1758. május 21. (Eredetiben az első jegyzőkönyv élén az évszám 1757 helyett ,,1754"-nek van elírva; a kötet gerincfeliratában a helyes 1757—1758 évkor van megadva.) Részben a bizottság házi használatára készült tisztázott másodpéldányok (1757. május 31—augusztus 8.; november 8., 9., 12., 16., 19.), részben a tanács elé terjesztett eredeti jegyzőkönyvek (1757. szeptember 15., október 6., december 15., 1758. január 7., május 27.) — utóbbiak az elnök aláírásával, az actuarius ellenjegyzésével, továbbá a praesentatio a tanácsbeli előterjesztés, a kiadmányozás és a tanácsi jegyzőkönyvbe történt beiktatás napjára vonatkozó kezelési feljegyzésekkel; az 1757. szeptember 15-iki jegyzőkönyvnek, kötetlenül betéve a kötetbe, van egy másodpéldánya is.) 1757. május 31-én, Pozsonyban meghalt gróf Csáky Miklós hercegprímás, esztergomi érsek. A hír vételére a távollevő elnököt helyettesítő gróf Erdődy János a hagyaték számbavételére és felszámolására egy ad hoc-bizottságot küldött ki, amelynek tagjai voltak: báró Wajay László (elnök), Cothmann Antal tanácsos, Kruspér Pál titkár és Szendrey Benedek számvevőmester a számvevőségből magához vett kellő segéderőkkel. A bizottság feladata volt, hogy a királyi adomány tárgyát képező s ennek folytán a királyi fiscusra szállott érseki javadalomhoz tartozó ingó és ingatlan javakat a székeskáptalan megbízottainak közreműködésével a kincstár részére lefoglalja, leltározza és a hagyatékot terhelő adósságok számbavételével a vagyonmérleget összeállítsa. A jegyzőkönyvekben a bizottságnak erre vonatkozó intézkedései és megállapításai vannak írásban lefektetve: az érseki uradalom tisztjeinek felesketése, a status felülbírálása és az illetmények megállapítása, az egyes uradalmak leltározása, az ingóságok elárverezése, az adósságok számbavétele s azok rendezése, illetőleg az erre vonatkozó javaslatok kidolgozása, a hagyatéki vagyon kezelése. Szólnak a jegyzőkönyvek a tetem bebalzsamozásáról és a temetésről is, amelynek rendjét részletesen rögzíti. A hagyatékot közel félmillió forintnyi kölcsön terhelte. A bizottság ügyvitele megegyezett az állandó bizottságokéval. — A ránkmaradt jegyzőkönyvek sorozata nyilván nem teljes, mert a bizottság még 1759-ben is fennállott. Mutató hiányában a jegyzőkönyvek időrendjük szerint használhatóak.