Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)
II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK
meg, hogy a tokaji gazdasági tisztviselők anyaga rendkívül töredékesen maradt meg, ezért ezeket az iratokat összefoglaló állagcím alatt: „Tokaji uradalmi gazdasági iratok" helyeztük el. 19 Az 1820-as, 1830-as években a diósgyőri főtiszt igazgatta a cserépi és edelényi uradalmakat is. Az iratanyagban ez csupán néhány iratsorozatban tükröződik: bérleti szerződések, számadások. Az 1850-es évek derekán a diósgyőri uradalommal a sajóládi alapítványi uradalom került szorosabb kapcsolatba; csupán gazdasági szervei maradtak némileg önállóak, az igazgatóság és az ügyészség diósgyőri. Mivel a sajóládi alapítványi uradalom működése során keletkezett, és a diósgyőri anyagban talált iratok az ezt megelőző időből valók, ezek a már meglévő helytartótanácsi fondba kerültek. Röviddel megszűnte előtt — talán már a Sóvárhoz kerülés jegyében — a Diósgyőri Igazgatóságot bányaigazgatósággá szervezték át (a Pénztári Hivatal Bányaigazgatósági Pénztár, a Tiszttartóság Gazdászati Hivatal lett). Az 1870-es évek elején az uradalom teljesen a sóvári kincstári uradalom fennhatósága alá került, főtisztsége és önállósága ezzel megszűnt. Az 1870-es évek végén pedig az Óbuda-Gödöllői Uradalmi Igazgatóság szervezeti keretei között találjuk. 20 Az 1870-es években még mind Miskolcon, mind Tokajban működött ispánság (azaz tiszttartóság), valamint Miskolcon ügyészség. 21 Az „uradalom csillaga" azonban az 1880-as évek elején mind alább hanyatlik: 1884-ben nincs nyoma a miskolci ügyészségnek, és csupán Miskolcon van ispánság (tiszttartóság). 22 A Miskolci Ispánság a 3986/P.M. számú, 1889. dec. 27-én kelt utasítás értelmében szűnt meg: egyesült a Zsámbéki Ispánsággal. Az új szervezeti egység neve Budapesti Ispánság lett, Budapest székhellyel, de mivel az ispánság egy ideig Zsámbékon székelt, a kezdeti időkben emiatt Zsámbéki-nak nevezték. 1890 októberében az ispánság átköltözött eredeti rendeltetési helyére, Budapestre, és neve véglegesen kialakult: Óbudai Jószágigazgatóság, Budapesti Ispánság. 23 A Budapesti Ispánság távol esett a miskolci területektől. Feladata azonban nem is a közvetlen gazdasági irányítás volt, mint a korábbi időkben, hanem — a kincstári birtokok el- és bérbeadása miatt — a jövedelmek pénzügyi kezelése. Létére csupán addig volt szükség, amíg a korábbihoz képest töredékes kincstári objektumot el nem adták. Ezután az ispánság felszámolását tervezték. A Budapesti Ispánságot a korábbi zsámbéki ispán vezette. 24 Noha a főtisztség már 1873-ban megszűnt Diósgyőrben, az ispánság 1890-ig képviselte a diósgyőr-tokaji uradalmat. Ennek alapján az iratanyag záró évét 1890-ben határoztuk meg. Az iratanyag ténylegesen az 1880-as évek közepéig terjed. Az uradalomra számos adat található közvetlen felügyeleti hatóságainál: a Szepesi Kamara, a Kassai Adminisztráció, a Pozsonyi (Magyar) Kamara, a Pesti Adminisztráció anyagában; az abszolutizmuskori anyagban a budai kerületi iratok között, majd a Pénzügyminisztériumnak az állami birtokokra vonatkozó osztályainak irataiban. A kamarai szervezetben elsősorban a számvevőségek foglalkoztak az uradalmakkal, az instructió-k készítésétől a számadások ellenőrzéséig. Mivel számvevőségi anyagunk nagyon töredékes, emiatt az uradalmakra vonatkozó legértékesebb adatok is csak kis mértékben vannak birtokunkban. Az uradalmakhoz tartozó helységek — az egyes korszakokban némi eltéréssel — a következők voltak:
