Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

— tárgyi csoportokat hoztak létre. Ezek tárgyilag nem különülnek el élesen az uradalmi tisztviselők jelentéseitől. Külön fasciculusokba gyűjtötték a következő anyagokat: építkezési ügyek (híd-, malom-, templomépítés, illetve javítás, gazdasági épületek építése, tervrajzok, anyag- és költségelszámolások, mesteremberekkel kötött szerződések, asztalos-, lakatos- és más kisipari munkák elszámolásai stb. R. és S. betűjelzet alatt); depurációs és liquidatiós iratok (T, U); személyzeti ügyek (V, X); bérletügyek (bérleti szerződések, kimutatások a bérbe adott ingatlanokról és az azokból származó jövedelmekről, uradalmi tisztek észrevételei a regálébérletekről stb. Y és Z alatt); erdőügyek (jelentések a bányák állapotáról, faárak limitációja, jogtalan faizás, makkoltatás stb. AA, BB alatt); úrbéri szerződések (CC, DD); úriszéki ügyek (GG, HH); vizsgálati jegyzőkönyvek (főleg különböző alsóbb hatóságok és arra kijelölt személyek testimoniálisai szőlők, malmok, sörházak, kocsmák állapotáról LL, MM alatt); jövedelemkimutatások (NN, OO); összeírások (többek között a Mária Terézia rendeletére felállított nemzeti iskolák építésére és tanítói fizetésére történt felajánlások, PP, QQ alatt); egyházi összeírások és ügyek (egyházi jövedelmek, egyházi személyek fizetési jegyzékei RR, SS alatt); becslések (ház-, szőlő-, szántó-, szénabecslések, eső, tűz okozta károk megbecsülése TT, UU alatt). Nagy hiánya az iratanyagnak, hogy az administratorialis sessio jegyzőkönyvei, amelyeket az elenchus EE és FF alatt külön fasciculusként tüntet fel, a helyükön nem találhatók. E jegyzőkönyvek — úgy látszik — szétszóródtak; egy részüket az egyes uradalmi tisztviselők Jablánczyhoz intézett jelentéseihez mellékletként csatolták; ezek szórványosan és alkalomszerűen kerülnek elő az irattömegből. Ugyancsak hiányzik az uradalmi tisztviselők elenchusban feltüntetett diáriumainak nagy része. Ennek valószínű oka az lehet, hogy az egyes tisztviselőknek havi elszámolásaikat, negyedévi és évi jelentéseiket közvetlenül a Magyar Kamara számvevőségére kellett felterjeszteniök; a particularis adminisztráció kevesebb figyelmet fordított rájuk. A diáriumsorozat hiánya lehetetlenné teszi, hogy az uradalom terméseredményeiről, jövedelmi viszonyairól folyamatos, összefüggő képet alkossunk. A Jablánczy-féle iratanyag mennyiségileg legjelentősebb részét a pozsonyi Magyar Kamarával és a Kassai Kamarai Adminisztrációval folytatott iratváltás alkotja. Ez az iratanyag tárgyi tagolás nélkül a kettős uradalom igazgatásával és gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi kérdéskörre kiterjed. A Jablánczyhoz befutó kamarai rendeletek intézkednek: az uradalmak földméréséről, az elszámolások beküldésének, a kamarai épületek tervrajzainak előterjesztéséről, a kettős uradalom jövedelmeinek adminisztrálásáról, az egyházi javak összeírásáról, a nem katolikus uradalmi tisztek elbocsátásáról, inkvizíciók és úriszéki tárgyalások megtartásáról stb. Előfordul, hogy a Kamarától más országos hatóságok, pl. a Helytartótanács rendeleteit küldik meg másolatban. A felettes kamarai hatóságok általában figyelembe vették Jablánczy különböző kérdésekben kifejtett álláspontját. Amennyiben az uradalmi tisztviselők vagy az alattvalók bármilyen ügyben közvetlenül a Kamarához folyamodtak, az ügyet véleményezésre az adminisztrátornak adták ki. A Kamarával folytatott iratváltásban természetesen jelentős szerepet játszottak a birtok-adminisztrációval kapcsolatos személyzeti, fizetési stb. ügyek; ezeknél a döntés minden esetben a Kamarát illette. A birtokjogi vonatkozású ügyekben a particularis adminisztráció állandó kapcsolatban állt a Királyi Jogügyi Igazgatósággal. Rajta kívül az adminisztrátorátus kiterjedt