Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

E 290. WIENERISCHE HOFKAMMER-RESCRIPTE UND VERORDNUNGEN (Uralkodói leiratok, udvari hatóságok rendeletei) (1650) 1700-1772 22 csomó, 2 kötet 1. Iratok 2. Lajstromkönyv (Prothocollum über die von einer hochlöbl. K.u.K. Hofcammer... eingelangte Rescripta und Verordnungen) 3. Másolati könyvek a) Az Udvari Kamara rendeletei b) Királyi leiratok c) Különféle udvari hatóságok rendeletei 4. Mutató (a különféle udvari hatóságok rendeleteihez) A—S 17001752 17051731 17041706 16501749 17321749 21 csomó 1 csomó 1 kötet 1 kötet A század közepéig, mint láttuk, a szlavóniai pénzügyigazgatás minden lényeges kérdésében a Bécsi Udvari Kamara mondta ki a végső szót. A kérdésekre adott válaszait és utasító, engedélyező, hírközlő vagy jelentéskérő rendelkezéseit (rescripta, Verordnungen) a szlavón főhatósághoz küldte, ritkábban más, alsóbbrendű szervekhez is. A rendelkezések gyakran érintettek a kincstár hatósága alá közvetlenül nem tartozó személyeket (pl. a szlavóniai uradalmak nagybirtokos-tulajdonosait). Az udvari kamarai leiratokon kívül néhány, közvetlenül a császár nevében kelt kiadványt is ebben a sorozatban helyeztek el. A leiratok mindazokat az ügyköröket érintik, amelyeket a bevezetőben felsoroltunk. Kiváltságok engedélyezéséről, adományokról, kinevezésekről tudósítanak, rendelkezések teszik kötelezővé az adóelosztás alapjait, a külföldi pénzek értékét; közlik a Szlavónián átvonuló vagy ott beszállásolandó csapatok adatait, s a szlavóniai kamarai szerveknek velük kapcsolatos tennivalóit; döntenek igazságszolgáltatási, kegyúri, hagyatéki, számadási s általában kincstári gazdálkodási ügyekben; egy ideig a pénzkiutalásokat közvetlenül engedélyezik. Ez az állag sem áll csupán — a címnek megfelelő — egytípusú iratokból. Nem egy másolat került ide, részint mellékletként, részint más úton, s rajtuk kívül a bécsi udvartól leküldött vagy visszaküldött kérvények, kimutatások, összeírások, birtokjogi iratok stb. Az anyagot a rendeletek keltének időrendjében őrzik. A császári rendeleteket az egyes csomókon belül általában külön palliumokba rakták. Az 1705 és 1731 közti iratok lajstromozottak (de az első években még nem vettek fel minden darabot a ,,Protocollumba"). A lajstromkönyv iratonként közli a leiratküldő szerv nevét, s a darab keltét, jelzetét, rövid tartalmát. A másolati könyvek korábban a miscellanea-ba voltak beosztva. Igen értékes az a másolati könyv, amely az önálló udvari kamarai szervek felállítása előtti időkből, a