Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

b) Szlavóniai kamarai szervek

1 SCLAVONISCHE CAMERAL OBERDIRECTION, 1750-TŐL: CAMERALIS ADMINISTRATIO ESZÉKIENSIS BEVEZETÉS A Dráva-Száva közének keleti része a szövetséges seregek nagy előretörése idején szabadult fel a másfélszázados török uralom alól 1687-ben. A következő évtizedben még többször volt hadszíntér, és csak a karlócai béke (1699) hozta meg a viszonylagos nyugalmat. A XVI. századig ez a terület Magyarország szerves része volt, most azonban a bécsi udvar maga rendezkedett be itt — ,,Alsószlavónia és a hozzácsatolt Szerémség"-nek nevezve el —, déli sávját és Várasd környékét pedig külön katonai határőrvidékké szervezte. Az udvar itteni berendezkedését kezdetben gátolta és szinte keresztülhúzta az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc és az 1716—1718-as újabb török háború, amely a Temes-vidék visszacsatolását célozta. A terület 1746-ig maradt ausztriai központi igazgatás alatt, amikor fölélesztették a megyeszervezetet, és a megyéket (Pozsega, Verőce, Szerem) mint Magyarország részeit a horvát-szlavón-dalmát bán alá rendelték. A határőrvidékek azonban megmaradtak, ha időközben többször át is szervezték őket. A vidék lakóinak jelentős része, görögkeleti szerbek, régi kiváltságuk birtokában biztosították maguknak egyházuk jogait, és egyre inkább nemzeti különállásukat is: 1741-től itt székelt pátriárkájuk (a karlócai metropolita); 1744-ben megtarthatták első nemzeti kongresszusukat; 1745— 1777 között Bécsben ,,illír udvari bizottság" foglalkozott ügyeikkel. A bécsi udvar 1684-es politikai, gazdasági irányelveinek megfelelően a visszafoglalt területeket külön tartományként, pénzügyi-igazgatási szerv útján kormányozták. Az 1686-ban létrehozott, és a bécsi Udvari Kamara alá rendelt Budai Kamarai Felügyelőség (1691-től adminisztráció) igazgatta tekintélyes hivatali apparátussal a Komáromtól, Győrtől délre terjedő területet. A Magyar Kamara az újszerzeményi területek felett semmilyen hatáskört nem kapott. Eddigi ismereteink szerint a szlavón újszerzeményi területek az 1700-as években kaptak különálló kamarai adminisztrációt, addig a Csáktornyai Adminisztráció hatásköre alá tartozott.

2 A Miscellanea Sclavonica rendezése során azonban előbukkant néhány adat, amelyek arra engedtek következtetni, hogy ezen a területen, Eszék székhellyel már az 1700-as évek előtt egy, a Csáktornyai Adminisztrációnak alárendelt fiókadminisztráció" vagy inspektoratus működött. E problémafelvető adatok előkerülése nyomán folytatott kutatásaink röviden a következőkben foglalhatók össze. Eszék felszabadulása (1687. szept. 29.) után nem sokkal született udvari rendelet (1688. febr. 26.) szerint az uralkodó, ill. a Budai Inspekció rendelkezése alá tartozik ez az újszerzeményi terület.

3 Még ugyanebben az évben (szept. 6.) célszerűbbnek látták Bécsben, ha elrendelik a közelebb fekvő Csáktornyai (később kanizsai) Adminisztráció illetékességét az eszéki vidékre.

4 Az írásbeli érintkezés lehetősége az eszéki hivatalnokok számára mind Budával, mind Béccsel továbbra is fennmaradt.