Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

A hadiadó, a katonai szolgáltatások behajtására, a katonaság és a lakosság közötti ellentétek kiegyenlítésére, a katonaság ellátásának biztosítása céljából Kollonich Lipót, a bécsi miniszteri deputáció elnöke 1697-ben Pozsonyba, Budára és Kassára császári albizottságot (Commissio Subdelegata) küldött ki. A Budai Kamarai Adminisztráció területén a budai Subdelegata Commissio működött, s gondoskodott a katonai terhek behajtásáról, a katonaság és a lakosság közötti kérdések szabályozásáról. A Budai Kamarai Adminisztrációnak a Subdelegata Commissio működését is támogatnia kellett. 12. A kamarai adminisztráció és a lakosság A lakosság nemcsak a katonai terheket (porció, beszállásolás), a katonai önkényeskedéseket, hanem a kamarai terheket is nehezen viselte el. A kamarai tisztviselők is gyakran önkényeskedtek, vagy zsarolták a lakosságot, mint pl. Vánosy Lőrinc, a székesfehérvári provizor. A városok a városi jövedelmek kisajátítása miatt panaszkodtak, amint ezt már említettük. Az ilyen irányú panaszokat az adrninisztrátor gyakran a Bécsi Kamarához továbbította. A panaszok eredménye több esetben bizonyos mentességek megadása volt. A kamarai kizsákmányolás súlyosságát bizonyítja, hogy a kamarai adminisztrátor nem egy esetben kénytelen volt a mentességek megadását javasolni, az adózás a lakosság teherbíró képességét ugyanis teljesen kimerítette. A Budai Kamarai Adminisztráció levéltára tele van a katonai és kamarai terhek elleni panaszbeadványokkal, bizonyítékául annak, hogy a lakosság terhei valóban elviselhetetlenek voltak. A Budai Kamarai Adminisztráció hatásköre nem osztódott olyan határozottan elkülöníthető teendőkre, mint pl. a Helytartótanácsé a XVHI. században. Legfontosabb feladatai az új szerzeményi birtokok és a kincstári gazdálkodás körül adódtak. A szorosan vett közigazgatás, még inkább a bíráskodás munkájában már kisebb szerepet játszott. A mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, egészségügy, oktatásügy stb. szervezésével, irányításával csak ötletszerűen, mellékesen foglalkozott, ilyen feladatok ellátására a személyzete sem volt megfelelő. Mindez a hatóság ideiglenes jellegéből következett, meg abból is, hogy a bécsi kormány elsősorban a jövedelmek megszervezésével törődött. A szervezet és a hatáskör megosztása A Budai Kamarai Adminisztrációnak a teendők ellátására hatalmas hivatali apparátus állott rendelkezésére. A budai központi hivatal alatt Budán és vidéken a hivatalok egész sora működött több száz alkalmazottal. A budai központ A szervezet élén álló adminisztrátori hivatal fokozatosan fejlődött ki. A hivatali személyzet kezdetben csak az inspektorból (1691 óta neve adminisztrátor) s helyetteséből, az ellenőrből állott. 1689-ben már van titkár (egyben regesztrátor), majd kancellisták és számtisztek kinevezésére került sor. A hivatali személyzet összetétele