Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

1693-ban: adrninisztrátor, titkár, lajstromozó és kiadó (regesztrátor és expeditor), három számtiszt, 2 kancellista, szolga, lovasküldönc, 2 darabont és a poroszló (összesen 13). Az adminisztrátor kancelláriája mellett egyéb központi jellegű hivatalok is voltak, mégpedig a számvevőség (Buchhalterey) és a főpénztári hivatal (Perceptoratus, Einnehmeramt). Az utóbbi az ellenőr tisztségéből alakult ki. A számvevőség személyzete eleinte csak a számtisztekből állott (ezeket már fentebb felsoroltuk), s a számvevőség kezdetben együtt volt az inspektor, illetve adminisztrátor kancelláriájával.

39 A három számtisztből egyet 1694-ben igazgatói címmel a számvevőség élére állítottak, majd 1695-ben Thau Ádámot, a Szepesi Kamara helyettes regesztrátorát számvevőnek nevezték ki.

40 A számvevőség személyzete 1699-ben már a számvevőből, számvevőségi kiadóból, 2 számtisztből és a másolóból állott. A főpénztári hivatal személyzete: főpénztáros (Einnehmer), pénztári ellenőr és az írnok. Központi jellegű szerv volt még az erdőhivatal és az építési hivatal. Az erdőhivatal élén az erdőmester állott, aki egyben budai tiszttartó (provizor) is volt. Az építési hivatalt az építési írnok vezette (Bauschreiber).

41 Mindezek közvetlenül az adminisztrátor alá voltak rendelve. Az admimsztrátor központi hivatala tulajdonképpen kollegiális jellegű hivatal volt, bár ilyenné csak 1696-ban alakult át. A Bécsi Kamara 1696 februárjában Prunner Györgyöt, a budai erdőmestert és Zenneg Kristóf Györgyöt, a főpénztári hivatal vezetőjét valóságos adminisztrátori tanácsosokká nevezte ki. Az adminisztrátor (Kurz Ignác) elnökletével hetenként rendszeresen tanácsüléseket kellett tartaniok, ahol a jegyzőkönyvet Hiltl Márton Farkas adminisztrátori titkár vezette. Az expedíciók, a pénzes anyagkiutalások csak a két tanácsos és a titkár aláírásával történhettek meg. A tanácsüléseken szavazattal döntöttek, 1697-től kezdve az adminisztrátori titkár az adminisztrátor távollétében szavazatjoggal bírt.

42 Amint látható, az adminisztráció tanácsa a vezetők tanácstagsága révén tulajdonképpen a központi jellegű hivatalokat összefogta. A kamarai adminisztráció kiadványait 1696-tól kezdve a tanács nevében adták ki. A kamarai adminisztrátor távollétében a helyettes kamarai adminisztráció (Administration Substitution) intézkedett, ez a két tanácsosból és a titkárból állott. A rendszerint Bécsben távol lévő, vagy a vidéki hivatalokat látogató adrninisztrátor ilyenkor rendeletekkel is irányította a helyettes adminisztrációt.

43 A budai központhoz az igazgatást és gazdálkodást intéző tisztviselőkön kívül még egyéb személyzet is tartozott; mértékhitelesítő, ágens, postamester, orvos, sebész, kútmester, kéményseprő, kamarai építész (Venerio Ceresola). Ezekről a kamarai adminisztráció gazdálkodásánál (kiadások) már részben megemlékeztünk. Alárendelt hivatalok A kamarai adminisztrációnak minden jelentősebb városban, helységben voltak hivatalai, illetve tisztviselői. E hivatalokhoz bizonyos területrészek (kerületek, districtus) tartoztak. Ezek területe többször változott. (Adatok híján a kerületek határvonalai nem állapíthatók meg.) A budai kerület (Buda, Pest és környéke) az adminisztrátor közvetlen irányítása alá tartozott, a harmincad és egyéb kincstári jövedelmek beszedésére