Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

házakat, vagy romos házakat ossza ki a telepeseknek, főleg a katonáknak. Budán a Várban lehetőleg németeket és katolikusokat telepítsen, a Vízivárost és Pestet hagyja meg az egyéb nemzetiségű és vallású lakosságnak.

13 A házak felépítésére vagy kijavítására a telepesek 3-5 évi adómentességet kaptak. Más városokban is a kamarai tisztviselő utalta ki a telepeseknek a házakat, telkeket, ingyen, taksa, vagy kisebb-nagyobb vételár ellenében. A kamarai tisztviselő vezette a telekkönyvet, amelyben az új birtokviszonyokat rögzítették. Egerben 1687-ben a harmincados ajándékozta, adta el a házakat, szőlőket, Nagykanizsán 1696-ban a telkeket szintén a harmincadostól kellett igényelni.

14 A kamarai tisztviselők által vezetett telekkönyvekből nyomon kísérhető a telepítés üteme, a házak, földek kiosztásának módja, megállapítható a telepesek nemzetisége. A kamarai tisztviselőknek kellett gondoskodni arról, hogy a romos házakat kijavítsák, a telkeken új házakat építsenek, a földeket megműveljék. Amelyik telepes ennek nem tett eleget, attól — főleg az ingyen adott ingatlant — vissza lehetett venni. Nemcsak Budán, hanem más városokban is — Kollonich elképzelése szerint — elsősorban a németek letelepedését látták szívesen. Esztergom, Székesfehérvár, Pécs városában ebben az időben szintén a német polgári elem jutott túlsúlyra, s szerezte meg a legfontosabb pozíciókat. Jelentős volt ezenkívül a városokban a szerb lakosság betelepedése is. A neoacquistica területeken fekvő városok arculatát hosszú időre a kamarai adminisztráció által folytatott telepítési politika határozta meg. Ezt elősegítette az is, hogy a kamarai tisztviselők a városok ügyeibe sokkal mélyebben nyúlhattak bele, mint a vidék dolgaiba. A német elemnek a falvakba való betelepítésére vonatkozólag már kevesebb adatunk van. Annyi tény, hogy Tolna és Baranya megyébe már ekkor megérkeztek az első német telepes jobbágyok. Annál hatalmasabb arányú a szerb betelepülés. Nagy tömegű szerb lakosság jött be Csernovics pátriárka vezetésével, s a Duna melletti falvakban, a délvidéken mindenütt felmerülnek a rácok telepítésének, kiváltságainak kérdései. A kamarai adminisztráció tisztviselőinek igen sok dolga volt ezekkel. A telepítéseknél a Budai Kamarai Adminisztráció természetesen a bécsi elképzeléseket képviselte. Ezek céljai pedig Magyarország németesítése, illetve a magyarság gyengítése, a katolicizmus erősítése, a szerb betelepítés esetében elsősorban katonai és gazdasági bázis növelése volt. Lényeges probléma a telepítéseknél a különféle mentességek, privilégiumok kérdése. A telepítés — főleg a falvakban — nem folyt tervszerűen, szervezetten, sőt a szerbek esetében sokszor spontán természetű folyamat volt. A XVII. század végén történt telepítésekről, illetve településekről eddigi ismereteinket elsősorban a birtokösszeírások, a különféle szolgáltatások összeírásainak tanulmányozásával egészíthetnénk ki. A kamarai adminisztráció levéltárában található utasítások, illetve jelentések inkább csak általánosságokat tartalmaznak erre a fontos kérdésre vonatkozólag. 5. A kamarai gazdálkodás Ez volt a kamarai adminisztráció legfontosabb tevékenysége. E tevékenység főbb ágai a következők voltak: a császári kincstár birtokába került ingatlanok (föld, telek, ház, malom stb.) értékesítése, a kincstári birtokokon való gazdálkodás (uradalmak), a