Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)
II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK
kamarai adminisztrációt illető jövedelmek beszedése, a jövedelmek különféle célokra való kiadása, felhasználása. A kamarai adminisztrációnak a jövedelmekből elsősorban a császári katonaságot kellett ellátnia, a császári hadigépezetet, védelmi rendszert táplálnia. A katonaság ellátása nemcsak a jövedelmeknek katonai célokra való fordítása révén, hanem minden vonatkozásban a Budai Kamarai Adminisztrációra tartozott. A neoacquistica területén a katonai ellátás ügyét a Bécsi Kamara irányításával a kamarai adminisztráció intézte (pl. hadiszállítások, utánpótlás biztosítása stb.). A kincstári gazdálkodás megvilágítása céljából áttekintést adunk a fontosabb jövedelmekről és a kiadásokról, azok jellegéről és a behajtás, kiadás módozatairól. A jövedelmek általában két főcsoportra oszthatók: állami és földesúri természetű jövedelmekre. Az állami jövedelmeket a Budai Kamarai Adminisztráció, mint kincstári hatóság szedte be, ugyanúgy, mint a Pozsonyi Kamara a fennhatósága alá tartozó nyugati részeken. A jövedelmek fajai azonban nem teljesen azonosak a nyugati részek jövedelmeivel. A neoacquistica terület kincstári jövedelmei között török eredetű és a Bécsi Kamara által bevezetett adókat is találunk. a) Állami jövedelmek Harmincad és egyéb vámok A harmincadvám és az egyéb vámok beszedésére a Bécsi Kamara hatalmas apparátust hozott létre, nemcsak a neoacquistica terület szélén levő átmenő forgalom megvámolására, hanem az országrész belsejében is. Ennek a szervezetnek az ismertetésére majd később térünk ki. A vámolás nem minden állomáson volt egyöntetű. Lippán 1689-ben pl. a harmincadosnak az állatok után a rendes harmincad háromnegyed részét és a török vámot kellett szednie, a só után harmincadot és még külön vámot, egyéb áruk után pedig a budai harmincadnál szokásos vámot. 15 A budai főharmincadhivatalt 1687-ben állították fel, Esztergomban és Vácon fiókjai voltak, a teljes vámot és még hozzá a török vámot kellett szednie (aut illic etiam consummendis totalem ac integram Tricesimam una cum eo, quod olim Turcis pendi solebant ibidem Budae percipiendo. 16 ). A harmincadosok pl. Pest-Budán, Vácon, Földváron, Szolnokon révvámot, vagy hajóhídvámot is szedtek, s egyéb helyeken is szedtek száraz és vízi vámokat. Szokásban volt helyi vámok szedése is, de ezeket a Budai Kamarai Adminisztráció később a városoknak engedte át, mint pl. Budán a piaci vámot, a kövezetvámot és a révdíjat (kikötött hajók után szedett vám). A harmincad és az egyéb vámok súlyos terhe ellen a lakosság sokat panaszkodott, s a Budai Kamarai Adminisztráció is többször tervbe vette a harmincadállomások csökkentését. 17 A négy volt szabad királyi város, Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár 1698-ban mentesült a harmincad fizetése alól. Ez az engedmény általában a szabad királyi kiváltságokkal járt együtt. A harmincad és az egyéb vámok jövedelme a Budai Kamarai Adminisztráció összjövedelmének kb. egyharmadát tette ki.
