Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

Lippát foglalták el a szultán seregei. A Lippán felállított kamarai hivatalok (prefektúra, harmincadhivatal) személyzete is fogságba esett. A hivatalokat ekkor a keletre eső Tótváradra helyezték át.

7 A déli rész végleges határai az 1699. évi karlócai békekötéssel alakultak ki, melynek értelmében a törökök Magyarország területéből csupán a Maros-Tisza közét és a Szerémség egy részét tartották meg. Ezzel Lippa, Lúgos és Karánsebes, melyek korábban a neoacquistica területrészhez tartoztak, újból török uralom alá kerültek. Hatáskör Bár a Budai Kamarai Adminisztrációt elsősorban a töröktől visszafoglalt területek gazdasági kiaknázása céljából állították fel, s az ügyek intézését is főleg kamarai szakemberekre bízták, az új hatóság lényegében teljes hatáskört kapott a visszahódított országrészben. Nemcsak a kincstári gazdálkodás, hanem a közigazgatás, a bíráskodás irányítása, felügyelete, sőt az elpusztult területen az új élet megindítása is feladata lett. A bécsi hatóságok ugyan többször kijelentették, hogy az új terület gazdasági, társadalmi és közigazgatási berendezésével a török háborúk végéig várni fognak, a Budai Adminisztrációnak csak a meglévő jövedelmek beszedésével, a meglévő igazgatásával kell törődnie. A valóságban azonban e terület újjászervezése, benépesítése, az új birtokviszonyok kialakítása már a kamarai igazgatás korában megindult. Természetes, hogy a Budai Kamarai Adminisztráció ezt a tevékenységét a Bécsi Udvari Kamara irányításával, annak szempontjai szerint látta el. Az új hatóság hatásköre tehát rendkívül nagy volt, könnyebbséget csak az jelentett, hogy a gyér népességű, primitív viszonyok között élő területen a közigazgatás sok munkát nem adott. A Budai Kamarai Adminisztráció működésére vonatkozólag egységes s jól átgondolt, a hatósági tevékenység minden részletét felölelő utasítást tulajdonképp nem bocsátottak ki. A teendőket nagy vonalakban és általánosságban kifejtő instrukciót kapott Werlein István budai inspektor 1686. november 5-én.

8 Ez az instrukció inkább csak az akkor visszakerült Budára és környékére vonatkozólag szabta meg az inspektor különféle teendőit. A területileg és szervezetileg is fokozatosan kialakuló hatósági organizmus működését inkább egyes, a részletekkel foglalkozó utasításokkal és rendeletekkel szabályozta a Bécsi Udvari Kamara. Jelentős útmutatást tartalmaz egy 1693 áprilisában kiadott, már említett császári rendelet, ahol a Bécsi Kamara a teendők egyes vitás pontjaira (Kammer Resolution über einige puncta die Administration zu Ofen betreffend) adott útbaigazításokat.

9 1. A császári kincstár jogának biztosítása a neoacquistica birtokokra. Birtokviszonyok. Amint ezt már az 1684. augusztus 25-iki államkonferencia, az 1686. november 5-iki utasítás s több más császári rendelet is hangsúlyozta, a töröktől visszaszerzett birtokok „iure belli" kizárólag a császári kincstár (Bécsi Udvari Kamara) tulajdonába jutottak Összes jövedelmeikkel együtt. Mindazok a jogok, amelyek a hódoltság alatt a törököké voltak, a hódítás révén a császárra szállottak át, a „ius turcicum" így a hódí-