Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

II. EGYÉB KINCSTÁRI SZERVEK LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK

LEVÉLTÁRAKBA NEM SOROLT KINCSTÁRI FONDOK a) Budai kamarai szervek BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ (OFNER CAMERAL ADMINISTRATION) BEVEZETÉS A magyar történelem egyik sorsdöntő jelentőségű eseménye volt az ország középső részének felszabadulása a XVII. század végén a török uralom alól. A törököktől visszafoglalt, ún. neoacquistica területeket a Habsburg-uralkodóház — amint ez ismeretes — nem magyar hatóságok, közelebbről véve a Magyar Kancellária és a Magyar Kamara, hanem bécsi központi hatóságok, elsősorban a Bécsi Udvari Kamara fennhatósága alá helyezte. A bécsi kormányzat az újonnan szerzett területek jövedelmeinek behajtására és kormányzására felállította a Bécsi Udvari Kamara közvetlen irányításával működő Budai Kamarai Adminisztrációt, de bevonta e feladat ellátásába 1673 óta a Magyar Kamara alárendeltségében működő Csáktornyai Kamarai Adminisztrációt is. Az Alföld keleti vidékén a Szepesi Kamara szintén foglalkozott új szerzeménynek minősülő területrészek pénzügyigazgatásával. A Csáktornyai Adminisztráció és a Szepesi (kassai) Kamara az új szerzeményi területeket illetően a Bécsi Udvari Kamara alá volt rendelve. A visszafoglalt területek zöme azonban a Budai Kamarai Adminisztráció fennhatósága alá került. A Budai Kamarai Adminisztráció ilyen körülmények között a XVII. század végén és a XVIII. század elején Magyarország egyik legfontosabb hatóságává vált, s levéltára a visszaszerzett területekre vonatkozóan a korszak legfontosabb forrásanyagának tekinthető. Elsősorban e forrásanyag segítségével nyerhetünk képet a töröktől visszafoglalt területek életének első évtizedeiről (kb. 1710-ig), s ennek alapján vizsgálhatjuk meg a Habsburg-ház politikai és gazdasági törekvéseit Magyarországon a török hódoltság után. A visszafoglalt területek e korszakbeli történetére vonatkozólag a Budai Kamarai Adminisztráció levéltárának tehát ugyanolyan jelentősége van, mint az ország egyéb (nem neoacquistica) területei esetében a Magyar Kancellária és a Magyar Kamara levéltári anyagának. A hatóság felállítása és fennállása A Budai Kamarai Adminisztráció megalakulásának előzményei 1684-ig nyúlnak vissza, arra az időre, amikor a török kiűzésének kérdése napirendre és a Habsburgpolitika fővonalába került. Fontos szerepet játszott a török elleni hadjárat megindításában a birodalom súlyos pénzügyi helyzete. Az új jövedelmi forrásokat kereső bécsi kormánykörök — szinte utolsó lehetőség gyanánt — a visszaszerzett területek gazda-