Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

gos tisztségekről is nyerhetünk adatokat (I. 9/c); a Wesselényi—Nádasdy összeesküvés után elkobzott birtokokról készült leltárak, becsük stb. iratai (I. 9/d). Azt a néhány, rendezéskor előkerült főpénztári iratot, amit a töredékesen ránkmaradt főpénztári állagokba nem illeszthettünk be (vö. E 561—562.), szintén itt helyeztük el annakidején, a rendezés után. A szükség hozta tehát, hogy a szervezetileg különálló két egység töredékes iratai egy állagba kerüljenek. Az anyagban az egyes tárgyi csoportokon belül átnézéssel lehet kutatni. E701. GREMIALIA (Kebelbéli ügyek) xvni-xix. sz. 4 kötet, 1 csomó a) Ügyvitelre vonatkozó utasítások 1. k. Unterricht für die Buchhaltungs Gescháfte (a M. Kir. Kamara számvitele) , 1830 2. Regulierung der Buchhalterey durch Kirstenau (Kirstenau-féle vizsgálat és szabályzat) 1804—1805 b) Személyzetre vonatkozó nyilvántartások 3. Acht Fragpunkte... 1788 4. Számviteli alkalmazottak kaucióiról személyek szerinti betűrendes mutató XVIII. sz. 5. cs. Sótisztviselők hivatali esküit tanúsító iratok 1778—1848 Ez az állag reponenda-anyag rendezése közben jött létre. Tartalmazza azokat a töredékesen fennmaradt köteteket és iratokat, amelyek a Magyar Kamara számvevőségének személyzetére és ügyvitelére vonatkoznak. Kétségkívül a legértékesebb köztük az 1830-ban összeállított Unterricht für die Buchhaltungs Gescháfte, — vagy, ahogy a kötet gerincén röviden szerepel: Buchhaltungskunde — a magyar kamarai számvevőség ügyviteli szabályzata, amely pontos és részletes felvilágosítást ad a számvevőség mindennapi munkájáról, az akkori számvevőségi munkafajtákról, a használt segédkönyvekről. Néhány megmaradt segédkönyv-fajtánk, jobbára iktatókönyvek, még ízelítőt is alig adnak a tízféle segédkönyvről, amelyekkel a Kamarában a számvevőségen dolgoztak. (Leírása az Allgemeine Einleitung 4. §-ában.) Az Unterricht nemcsak állandó támpontul szolgálhatott a számvevőségen, hanem az új alkalmazottak oktatását, betanítását is megkönnyíthette; erre utalnak a Central departamentumról szóló fejezet egyes paragrafusai is. — Az egyes fejezetek a következő címeket viselik (egyben áttekintést is nyújtva a számvevőség szerkezetéről): Das ökonomische Departament; Das