Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

geistliche Censurs-Departament; Geistliche Berichts-Erstattung; Das Fiscal Departament; Salz-Erzeugungs-Departament; Salz-Verschleiss-Departament; Dreissigst Departament; Das stadtische Departament; Das Central Departament; Von def Güter Berschreibung. Az általános bevezetés a már említett segédkönyvfajták bemutatásán kívül meghatározza a számvevőség feladatát, tevékenységének fő területeit. Az egyes departamentumok leírásánál nemcsak a feladatkört, hanem a használt segédkönyveket, a speciális munkálatok felsorolását is megtalálhatja a kutató. A Central Departamentum lényegében a pénztári ügyvitellel ismertet meg — mert a számvevőségi alkalmazottnak ehhez is értenie kellett, hogy megfelelően tájékozódni tudjon a számadásokban —, majd részletesen megtudhatjuk, hogyan működtek a kamarai pénztárak. Tekintettel a korabeli források és a feldolgozások hiányosságára, az Unterricht-et a mai gazdaság- és hivataltörténészek is kézikönyvként forgathatják. A 2. kötet 1804—1805-ből való. Kirstenau Hofbuchhaltert azért küldték Budára, hogy vizsgálatot tartson a számvevőség departamentumaiban és segédhivatalaiban, s ott ésszerű változtatásokat vezessen be. A kötet tartalmazza mind a felmérésről, mind a javaslatokról készült összefoglalásokat. A 3. kötet 1788-ban született. Felmérést tartalmaz 8 kérdésre adott válaszok formájában a budai és a kerületekbe kihelyezett számvevőségi alkalmazottak személyi adatairól. (Acht Fragpunkte... Enthált die von der Hofrechenkammer herabgegebene 8 Fragpunkte und wie sie durch ein jedes Glied der Ofher Landeszentralbuchhalterey mit Innbegriff der in die Bezirke detaschirten sind beantwortet worden. 1788. dec. 15.) Rovatok: születési év; ország és születési hely; iskolák, kollégiumok; milyen nyelveken ír és beszél és milyet ért; mikor és milyen minőségben lépett be, milyen fizetéssel, mikor tette le az esküt; mikor kapott nagyobb beosztást és fizetést; melyik departamentumnál van és elsősorban mivel foglalkozik; volt-e valami rendkívüli megbízatása vagy bizottsági feladata, és ha igen, mi volt ez; ezelőtt volt-e, hol és milyen fizetéssel magán vagy állami szolgálatban. A kötet elején a nevek betűrendes mutatója található, a betűkön belül beosztás szerinti csoportokban: számtisztek, számjegyzők, gyakornokok és napidíjasok, járulnokok és szolgák. A címmel ellentétben tehát nem valamennyi csoport adatait tartalmazza a kötet; a számvevőkét, főszámtisztekét nem. A 4. kötet egy cím nélküli betűrendes mutató számviteli személyek kaucióiról, akik törvényhatóságokban (megyék, városok) működtek. Feltehetően XVIJI. századi kimutatás, és a helytartótanácsi — kamarai közös működés idejéből származhat. Rovatok: név, beosztás, a hivatal helye, kaucionális összeg, a letét száma. — Az egyetlen csomónyi irat sótisztviselők hivatali esküinek letételéről tanúskodik az 1778—1848 közötti időből. Az évek szerint rendezett anyag átnézéssel kutatható.