Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

A MAGYAR KAMARA SZÁMVEVŐSÉGE 1529-1848 (1882) E700. SZÁMVEVŐSÉGI IRATOK 1529—1847 9 csomó I. (Latin) Számvevőség 1. Általános iratok (iratok, számadások, számadás­vizsgálat) 1549­1847 2. Országos tisztségek és kamarai hivatalnokok (fi­zetése, ill. hagyatéka) 1530­1825 3. Kincstári uradalmak gazdálkodása 1555­1847 4. Harmincadügy 1529­1840 5. Sóügy 1700­1847 6. Megürült egyházi javak 1572­1769 7. Megyék XVI— XVLTL sz. 8. Városok XVI— xvm. sz. 9. Egyéb (vegyes elszámolások, nyugták, a Wes­selényi-féle összeesküvés után elkobzott birto­XVI— kok, reversales stb.) xvm. sz. (Német) Számvevőség: fogalmazványok könyvé­nek töredéke 1675­1676 Kamarai főpénztár (iratok) 1740­1809 Ez az állag a számvevőségi iratok töredéke, és ezek az iratok különféle rendezések során kerültek elő. Az anyag túlnyomó többsége összefüggések nélkül fennmaradt irat; ezért nem kapunk még csak megközelítően sem áttekintő képet a számvevőség munkájáról. Ez okból a ránkmaradt anyagot igyekeztünk a Kamara funkciói szerint rendezni, megtartva bizonyos szervezeti tagolódást is (a számvevőség latin és német része, pénztár). Az anyag töredékessége a funkcionális tagolás esetében sem tette lehe­tővé olyan részletek érzékeltetését, mint pl. a megürült egyházi javak esetében az in­formatív és számadási anyag elkülönülése. Ez a korabeli ügyintézésben élesen elvált egymástól. (A Gremialia állag (E 701.) leltára részletesen ismerteti a számvevőség múlt századi szervezetét az egyik — 1. — kötettel kapcsolatban.) Különös figyelmet érdemel: a teljes gazdálkodásra vonatkozó általános számadások csoportja (I. 1/b); az összesített és harmincadhelyek szerinti negyedévi harmincadki­mutatások (I. 4/b); nyugták, elsősorban a XVI. századból, amelyek alapján az orszá-

Next

/
Thumbnails
Contents